Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A 9. Szegedi Képregényfesztivál-beszámoló

2017.11.27

 

Számos képregényszerző Szegeden él vagy onnan származik. Idevalósi Pilcz Roland, a Kalyber Joe atyja, ahogy idevalósiak az X-Embörök alkotói, Váradi Gábor, Rozgonyi Zalán, illetve jelen sorok szerzője. Itt él Vörös Édua, az Utánam, fiúk! írója-rajzolója, Vadas Máté, akinek többek között a Gor láncait és a Titánembert köszönhetjük, valamint Magony Gergely (író álnevén Greg Seed), Árnyvadász kiötlője. Innen származik Pásztor Tamás, akinek a Tomstert köszönhetjük, valamint itt jelent meg Magyarország első nyomtatott képregényes fanzinja, a Panel, Szabó Zoltán Ádám szerkesztésében.

feszt1.jpg

Ha egy, a képregények iránt nemrég óta érdeklődőnek most a sok névtől jojózik a szeme, megnyugtatom, hogy ide most helyhiányra való tekintettel nem említettem azokat az egyetemistákat, akik itt tanultak, és ők is bekapcsolódtak a helyi képregényes életbe.

Nem véletlen tehát, hogy nyolc éve itt indult az első magyar, Budapesten-kívüli képregényes rendezvény, aminek helye azóta is a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár. Általában november minden harmadik szombatján – de mindenképpen novemberben és szombaton –, 10 és 16 óra között kerül megrendezésre, és nem csak képregények széles választékával, de előadásokkal is várják az érdeklődőket, amiket vegyesen idevalósi és vendégalkotók egyaránt tartanak. Így olyan hazai híres képregényes személyek, mint Kertész Sándor, Kiss Ferenc és Bayer Antal is visszatérő vendégeknek számítanak.

Ahogy határontúli alkotók is képviselik magukat. Idén Zivkov Andricin István magyar/szerb alkotóval folytatott kerekasztal-beszélgetést Kiss Ferenc és Szabó Zoltán Ádám Az állatok bosszúja című közelmúltban megjelent kötet kapcsán. Eljöttek a nemrég indult erdélyi havi képregénylap, a Fantomatika alkotói, az író Szabó Kriszta és a rajzoló Sárosi Mátyás, hogy kiadványukról meséljenek. Az első előadáson Kellermann Viktória, a Vaják fordítója mesélt a lengyel képregényekben található út- és önkeresésről.

A nemzetköziség a hazai alkotók előadásában is megtalálható volt. Váradi Gábor előadásában az európai szuperhősöket mutatta be, Angliától és Portugáliától Oroszországig és Törökországig. Pilcz Roland arról mesélt, hogy milyen volt a szintén magyar alkotó, Tondora Judit által rajzolt és az amerikai Andy Mangels által írt Wonder Woman '77 Meets The Bionic Woman képregényt színezni. Róka László a pop kultúra legnépszerűbb történeteinek jungi aspektusait vette sorra Joseph Campbell a Hős útja írása segítségével. Kertész Sándor Jókaitól a mangáig – a Magyar képregény történetének kutatása és rendszerbe foglalása (1875-2017) címen tartott előadást, Bayer Antal arról mesélt, miként lett a képregény a kilencedik művészet. Lanczinger Mátyás képregényalkotóval Lauscher Zoltán rádiós műsorvezető beszélgetett, Szabó Zoltán Ádám pedig a sci-fi és a politika kapcsolatát vizsgálta.

A fesztiválra ellátogatók elsők között tekinthették meg Haui József Képregény-mazsolák – A Vizipóktól a Drónok harcáig kiállítását, ami november 16-tól december 13-ig látható. Emellett a gyerekeket játékos drámapedagógia is várta Szabó Nelli könyvtáros vezetésével Benned is lakozik egy szuperhős címen, illetve nyitástól zárásig rajzolhattak képregényt a Képzerdővel.

És akkor még nem is beszéltünk az olyan alkotókról, mint Molnár Gábor, Vabrik Dorina, Fekete Dániel, Fritz Zoltán vagy Nemes Annamari. Ahogy arról sem, hogy ezen a rendezvényen számos könyvkiadó képviseli magát, mint a Fumax, a Vad Virágok, a Kingpin, a Dylan Dog/Frike Comics, a Nero Blanco Comics, a Móra Kiadó vagy a Pesti könyv.

Töredelmesen bevallom, szegedi származású emberkeként jó érzés látni, hogy mennyi pesti és más vidéki városból származó érdeklődőt sikerül mindig megszólítani. Nem véletlenül, mert a Szegedi Képregényfesztivál mindig gazdag kínálattal várja a látogatókat, amibe, lássuk be, nem kevés energiát fektetnek a szervezők. Ahogy az is jó érzés, hogy lassan egy évtizede fut, hiátusok és megszakítások nélkül, még akkor is, ha sokan az ország másik pontjából utaznak le.

Márpedig leutaznak. És azt hiszem, ez minden szónál ékesebben beszél.

Pusztai Dániel

 

feszt2.jpg

 

 

Fotók: Berkecz Zoltán