Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Arany-os sziporkázás az Irodalmi Jelen januári lapszámbemutatóján

2018.02.07

A budapesti TAT Galéria adott otthont 2018. január 30-án az Irodalmi Jelen decemberi és januári lapszámbemutatójának. Az Irodalmi Jelen őszi felhívásában Arany János verseinek továbbgondolására kérte fel a költőket, akik megjelent verseiket Böszörményi Zoltán és Varga Melinda irányítása mellett olvasták fel.

 

tat-meli-bz.png

Böszörményi Zoltán köszöntő beszédében kitért az Arany-versblokk ötletének hátterére, hogy a költők bármelyik nyári-őszi Arany verset átgondolva írjanak és folytassanak párbeszédet. A beküldött művek formai és stilisztikai formájukban igen változatosak, de ami összeköti őket, az a költőóriás műveinek kortalansága.

 

A felolvasások Varga Melinda Arany-blokkra reflektáló meglepetésversével, az Időtlen nyárban napfürdőzik a vers című költeménnyel kezdődtek, majd Vörös István következett Arany János Naturam furca expellas című versének átdolgozásával, a Megzavart évszakokkal. A költő Böszörményi Zoltán kérésére megosztotta ifjúkori emlékeit Arany verseiről, miszerint egyszer a televízióban látta Gáti Józsefet, aki a Toldi versmondásának titkairól okított, amit csoporttársaival megosztva sikeresen megtanulták az egyik leghíresebb magyar verset. Petőcz Andrást a Mindvégig sorai ihlették meg, melynek Nyáridő című átiratának hét versszaka közül az egyik egy az egyben a nagy költő tollából származik, s hogy vajon melyik, azt a közönségre bízta. Petőcz András miután felolvasott, megosztotta a csordultig telt galéria hallgatóságával, hogy matematika tanárnője gyönyörű szavalatának is köszönheti az irodalom iránti rajongását, amely már tíz-tizenegy éves korától megmutatkozott, mert mindent elolvasott, ami a keze ügyébe akadt. Szerinte nagyon fontos, hogy egy gyerek minél előbb, sokat olvasson, mert tudásának java részét mindenki a kamaszkorában szerzi meg. Szokolay Zoltán verse, a Hazamennék, Arany Uram-bátyám című négysorosára íródott. A Bottal a fövenyre kötet szerzője, a Toldi szerelméhez kapcsolódóan kifejtette a tisztességes küzdelem fontosságát az irodalomban is.

 

Ezután három fiatal szerző következett, akiknek művei szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Magyar Eszter Csenge, miután felolvasta a Mélyvíz-fesztiválon című versét, melyet Arany A Lepke című költeménye ihletett, Varga Melinda kérdésére, hogy miért éppen a fesztivál ihlette meg, elmesélte, hogy miután újraolvasta a költő verseit, visszatérően ez motoszkált a gondolataiban. Szerinte a fesztivál egy olyan környezet, ahol a morális dolgok más színezetet kapnak, a határvonalak pedig elmosódnak. Lakinger Tibor szerint a versalkotáshoz kell egyfajta őrület, egy másfajta tudatállapot. Verse, a Nyár „after” is feleleveníti az „őrültkoktélt”, melyet forró nyári estéken isznak egymással a fiatalok. Bék Timur, akinek kedvenc verse Aranytól, a lehangolt lelkiállapotban született Örök zsidó című vers, Varga Melinda kérdésére, miszerint a költészet kigyógyíthat-e a lehangolt lelkiállapotból, így felelt: ő a lehangoltságát és fájdalmát nem kiírja magából, hanem az írás által rendszerezi a dolgokat, valamint az olvasásnak hála, mindenki érezheti, hogy nincs egyedül a problémáival.A fiatal költő Terraformálás című versét osztotta meg a közönséggel.

 

Becsy András középiskolai tanár, a Családi kört alkotta át A Kör című versében, melyet egy tanítványának személyes tragédiája ihletett. Zsille Gábor Arany négysorosát költötte át, mulattató rímekbe szedett sorokkal, Az idők címmel. S hogy mi a véleménye a Pajzán Toldi szerzőjének kilétéről? Becsy András helyett megválaszolta a „rejtélyt”, miszerint Faludy György még 1998-ban kiselőadást tartott neki, aki váltig állította, hogy a szerző József Attila. Bár a mester hajlamos volt a bohókás túlzásokra, amit Böszörményi Zoltán is megerősített. Payer Imre, a Tördék az őszhöz című öt és fél soros töredéket bátorkodott befejezni Arany őszhöz című művében. Böszörményi Zoltán kérdésére, hogy szerinte mi is az ihlet, eképpen válaszolt: szerinte akkor születik az ihlet, amikor a tudatalatti, a tudat és a tudat feletti összeér. Véleménye szerint Arany költészete azért is élő, mert többszempontú.

 

tat-becsy.png

 

Hudy Árpád nyelvész, bár nem tartja magát költőnek, 1982-ben Aradon még is alkotott egyfajta montázst Kommóció című versében, amit most megosztott a hallgatósággal, valamint rávilágított Arany János páratlan szókincsére, aki több mint hetvenezer szót használt költeményeiben. A következő szerző Lennert-Móger Tímea volt, aki prózaversét olvasta fel. Varga Melinda kérdésére, hogy a női íróknak melyik Arany-művet ajánlaná, habozás nélkül rávágta, hogy a Családi kört, amiben megtalálható a harmónia, a felelősségvállalás, valamint a férfi-női szerepek. Bak Rita, aki németre fordít kortárs magyar verseket, a Kifelé az égnek rúdja című verssel érkezett, melyet Arany Kies ősz című verse ihletett, mert megragadták a gyönyörű gondolatok az elmúlásról. Simon Adri János legyen című versét Arany Hídavatás című műve ihlette, nem véletlenül, hiszen a verssel egy napon születtek, jelentéktelen kilencvenhét év különbséggel. A szerkesztőként dolgozó hölgy, bár kissé zavarba jött Varga Melinda kérdésétől, ha itt lenne a nagy költő, hogyan dedikálná számára a verseskötetét? Hamar kivágta magát és lezserül azt válaszolta, hogy Jancsinak barátsággal, Simon Adri.

 

Az est utolsó vendégét, Szőcs Gézát, Böszörményi Zoltán kérdezte az Arany emlékévhez kapcsolódó élményeiről. A Kossuth-díjas költő megosztotta a közönséggel, hogyan lehetne belülről, kérdő névmásokkal megközelíteni egyes Arany-strófákat.

 

tat-szocs_0.png

 

Az est kötetlen beszélgetéssel, finom borok kortyolgatásával folytatódott, a magam részéről éjszakába nyúlóan, hosszan boncolgatva a költészet és egyéb misztériumok mibenlétét.

 

Szekáry Zsuzsanna

Fotók: Laik Eszter