Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

János vitéz új köntösben

2018.11.28

2018. november 26-án, telt ház előtt mutatták be a Nemzeti Színházban Fekete Péter eredeti ötlete alapján, Gemza Péter rendezésében Jantyik Zsolt és Jantyik Csaba zenés mesejátékát, az Ezüstbojtárt, amely Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét öltözteti új köntösbe. Az összművészeti előadásban a Baross Imre Artistaképző Intézet növendékei is közreműködtek.

 

janos-vitez-uj-kontosben-borito.jpg

 

PG Csoport zenekar népzenei motívumokkal átszőtt dalaival kísérte Horányi László mesélőt, aki Petőfi Sándor János vitéz című költeményét alapul véve, és annak nyelvezetében megírva huszonhat énekben mesélte el a modern köntösbe helyezett történetet. A darab ötletes alapkoncepciója gyermekkorunkba repít vissza, amikor a szüleink a diafilmeket tekerve mesélték el az izgalmas történeteket, itt viszont megelevenednek a kétdimenziós szereplők, és a darabban felcsendülő zenék és dalok által megélhetjük a csodát.

A kukoricásban talált Jancsi felcseperedvén a szocializmusból a kapitalizmusban találja magát. Céltalanul éli az életét, így elmegy Pestre szerencsét próbálni, de mivel „nem tudja a magyar, mit, de annál többet akar”, Londonba megy telve reményekkel, de csak mosogató munkát talál egy bárban, ahol szerelemre lobban az ott éneklő Iluska (Szabó Nikolett) iránt. A bártulajdonos Vén banya nem örül az ifjak boldogságának, ezért kirúgja Juliskát, amit Jancsi veréssel torol meg, ezért a rendőrség kitoloncolja az országból. A Jancsit alakító Patonai Zsolt – aki a darab koreográfusa is – bánatát a modern-és a néptánc elemeivel vegyített mozgásformával fejezi ki, amit tökéletesen kiegészít a Baross Imre Artistaképző diákjainak (Bényei Barnabás, Bényei Bernadett, Nagy Márk, Ratkóczy Lilla) rönrád produkciója.

Jancsit Rotterdamban teszik partra az angol rendőrök, ahol megismerkedik az orosz alvilággal, amelynek vezetője először halálosan megfenyegeti, de hősünknek nem száll inába a bátorsága. Az itt megjelenő rönrád artista produkciók kiválóan szemléltették a guruló eszköz általi bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan helyzetet, az ügyességet, a bátorságot és a veszélyes helyzet feletti uralmat, amibe Jancsi belecsöppent. Miután a vezér felajánlja, hogy csatlakozzon hozzájuk, Jancsi erkölcsi dilemmát él meg, de végül a tisztességet választja és felgyújtja a rablótanyát.

Magányosan és szegényen kóborol a világban, miközben Iluska és a haza iránti vágyódása mardossa a lelkét. Hogy pénzt szerezzen a hazaútra, katonának áll, s miután a magyar huszárok visszasegítették trónjára a burgundi királyt, amaz János vitézzé nevezi ki Jancsit és a trónját is felajánlja, de a hős ifjú csak haza akar térni szeretett Juliskájához. De a piciny faluban csak szerelme sírját leli, ugyanis Juliska belehalt a várakozásba. Az előadás cselekményének magját adó folyamatos diafilmvetítésen Kónya Ábel és Grela Alexandra képzőművészek rajzain keresztül bepillantást nyerünk nemcsak a falu, de a társadalom életébe is, ami egy reflektálás a házasság intézményének eltűnésére és az egyre kevesebb gyermek születésére.

Patonai Zsolt egy régi vágású, kemény férfit kelt életre, aki állja a sarat és nem ijed meg a saját árnyékától, de a szerelme elveszítése felett érzett bánatot és dühöt olyan tánccal adja át, amelyben tombol a lélek fájdalma. Miután élőhalottként vándorol városról városra, az Óriásországba jut, akiknek királya volt és már 170 éve várják a visszatértét. Jantyik Zsolt itt is beleszőtt meséjébe egy erős társadalomkritikát, ugyanis Horányi László mesélő lehengerlő előadásából megtudjuk, hogy az óriások is emberek voltak, de a törtetők előre szaladtak és törpékké váltak, az óriások pedig félreálltak. Így élnek ők elzárva, kisebbségben, a trendi, hitvány, buta és pofátlan emberek mellett, de bizakodnak egy jobb és harmonikusabb világban, amelyet átszőnek a valódi értékek.

Az óriások között Jancsinak eszébe jutnak Tündérországban átélt emlékei, így útra kel, hogy gyógyírt találjon az emberek bajára. Miután különböző rémeken verekedi át magát, megvív a sárkánykígyóval, amelyet tökéletesen szemléltet az ifjú artistaművészek rönrád produkciója és Patonai Zsolt fegyvertánca. A győzelem után Jancsit újrakoronázzák, aki meglelte az egész életében keresett léte valódi értelmét, amikor az Iluska sírjáról leszakított rózsát az élet vizébe ejtette, amiből egy kisleány született, aki mellé Iluska ikerpárokat szült, Hunort és Magort.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával létrejött Ezüstbojár Szomjas György dramaturgiájával és a PG Csoport zenekar által írt szövegével és minőségi zenéjével egy igazán nívós és szórakoztató összművészeti darab, amely megnevettet, rácsodálkoztat és elgondolkodtat. A kiváló rendezésben tökéletes elegyet alkotva olvad össze a képző-, a tánc-, és az artistaművészet a színházzal, a népművészettel, a mesemondással és a zenével, amely a fiatal és az idősebb generáció számára is maradandó élményt nyújt.

Szekáry Zsuzsanna

Forrás: fnc.hu