Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A cirkuszművészet hatásai a többi művészeti ágra-Festészet, első rész

2018.04.26

 

 

Milyen hatással volt/van a cirkuszművészet a festészetre? Cikkünkből kiderül!

Idén ünnepeljük a modern cirkuszművészet 250 éves évfordulóját. A világszerte zajló ünnepség-sorozat először Budapesten, január 8.-és 14. között, a XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon vette kezdetét. 250 év alatt a cirkuszművészet minden társadalmi réteghez eljutott, inspirációt, és fejlődést hozva a többi művészeti ágba. Ezáltal is bizonyítva létjogosultságát, mert nem csak szórakoztat, hanem a kultúra szerves részét képezi, ezért a cirkuszművészet fennmaradása és ápolása közös társadalmi érdekünk.

A cirkuszművészet olyan nagyszerű festőket ihletett meg, mint a francia posztimpresszionizmus mesterét, a párizsi éjszakai-és cirkuszi élet megörökítőjét, Henri de Toulouse-Lautrec-et. Cirkusz című litográfiáinak leghíresebb darabjai, a Fenrando cirkusz műlovarnője (1888), a Két kerekű kocsi pónilóval, valamint A ló és az idomított majom.

 

01fernando.jpg

Fenrando cirkusz műlovarnője 

 

A 19. században élt Georges Seurat francia festő, a neoimpresszionizmus, a pointillizmus és a divizionizmus megteremtője, akinek bár Cirkusz című két tanulmányképe korai halála miatt befejezetlen maradt, még is az egyik legnagyszerűbb pointillista stílusú festmények között tartják számon.

 

seurat.jpg

 

A modern festészet egyik kimagasló alakja, az orosz származású, honosított francia festő, Marc Chagall gyermekkorában szeretett bele a mutatványosok, és cirkuszi előadók varázslatos világába. Számára a cirkusz a tökéletesen felhőtlen, és boldog világot testesítette meg, festményen visszaköszön az életöröm és a vidámság. E témájú képeinek alkotása közben maga is egy másik világba lépett át, ahol nem léteztek a gravitáció, és a perspektíva szabályai. "Mindig úgy tekintettem a bohócokat, az akrobatákat és a színészeket, mint tragikus emberi lényeket, akik véleményem szerint hasonlítanak egyes vallási témájú festmények alakjaihoz" –vallotta a mester.

 

chagall.jpg

A cirkusz

Aba-Novák Vilmos nemzetközileg elismert magyar festő, és grafikus, dinamikus, erőteljes, harsány, expresszionista stílusú, plakátszerű alkotásainak egyik kedvelt témája szintén a cirkusz volt. Leghíresebb festményei a Cirkusz(Néparéna) (1930-1932), a Cirkuszban(Gazdag Cirkusz) (1935), a Cirkuszi kikiáltó, vagy a Cirkusz(Komédiások) (1941).

 

1932_abanovakcirkuszi.preview.jpg

Cirkuszi kikiáltók

 

A sokoldalú, Munkácsy Mihály-díjas Kondor Béla festőművésznek, és Victor Vasarely-nek, születési nevén Vásárhelyi Győzőnek, az optikai festészet, vagy „op-art” egyik legjelentősebb képviselőjének, szintén kedvelt támája volt a cirkusz ábrázolása, egyik leghíresebb műve a Bohóc címet viseli.

victor-vasarely-clown-med-boll.jpg

Victor Vasarelly-Clown

Szekáry Zsuzsanna

 

Forrás: https://www.fnc.hu/hirek/item/1472-a-cirkuszmuveszet-hatasai-a-tobbi-muveszeti-agra-festeszet-1-resz