Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A vérben fürdő grófnő és Dracula igaz története

2018.10.31

Báthory Erzsébet a XVI. század második felében született, a században, amikor Magyarország három részre szakadt és III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezte az inkvizíciót.

 

Harminc évig élt (feltehetően boldog) házasságban Nádasdy Ferenccel, akitől öt gyermeke született. Férje szintén főnemes úr volt, a török elleni végvári harcok egyik legjelentősebb alakja, akit az ellenség csak úgy emlegetett: a Fekete bég.

Nádasdy 1604 januárjában elhunyt, az özvegy Báthory egyedül igazgatta a hatalmas, több százezer holdas birtokot, emellett külföldön tanuló vándordiákokat támogatott, kastélya kórházként is működött, illetve pártfogásába vette a török által feldúlt, felégetett falvakból menekülő özvegyeket, árvákat, bántalmazott nőket.

 

bathory-erzsebet-1.jpg

 

Szoros rokoni kapcsolatot ápolt Báthory Gáborral, aki 1605-ben Bocskai István (az Országgyűlés által választott magyar és erdélyi fejedelem) pártjára állt és Erzsébet meggyanúsításakor éppen egy nagyszabású, Habsburg ellenes hadjáratot tervezett.

 

A legenda szerint a hiú, és az öregedéstől rettegő Erzsébet gyakran volt kegyetlen a szolgálóival, ami egyébként ebben a korban nem lett volna példa nélküli eset. Történt egyszer, hogy egy ügyetlen szolgálólány fésülködés közben megsértette a grófnőt, ezért az úgy arcon ütötte, hogy kiserkedt a vére. Miután Erzsébet letörölte a vércseppet, úgy találta, hogy a bőre a fiatal lány vérétől ragyogóbb és szebb lett. Ezek után nem volt megállás, ártatlan lányok vérében fürdött, alkalmanként aranyserlegből itta a vérüket, vagy a friss sebből kortyolgatott. Pincéje tömve volt félholtra kínzott lányokkal, asszonyokkal és mikor fogytán volt a vidék lakossága, leányiskolát nyitott, hogy vérszomját csillapítsa.

Elsőként Magyari István, egy evangélikus prédikátor, nem mellesleg Nádasdy udvari papja és tábori lelkésze terjesztette Erzsébet rossz hírét.

 

bathory-erzsebet-head.jpg

 

1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor a kellemetlen pletykák miatt. Ekkor a Báthory család már rokonságban állt a Zrínyiekkel, sőt Thurzó nádorral is, akinek egy másik rokonáról, Thurzó Szaniszlónéról hasonló pletykák keringtek. Thurzó a Bocskai felkelés alkalmával a Habsburgok pártján állt, Rudolf király őt küldte békebiztosnak Bocskaihoz. Fáradozásai elismeréseként Árva várát kapta, de valószínűleg az özvegy Báthory vagyonára is szemet vetett. A nádor levelezésében a befalazást házi őrizetként emlegeti, ami a valóságban úgy festett, hogy a grófnőt befalazták Csejte várának egy szobájába, csak

egy apró nyílást hagyva, amin keresztül enni és inni adtak neki. A kor törvényei szerint egy nemest csak másik hat nemes vallomása alapján foghattak volna perbe, itt erről szó sem volt. Erzsébet szolgálóiból kínvallomást csikartak ki, majd nem sokkal később ki is végezték őket. Így valódi per, és ítélet nélkül érte a halál saját várába zárva, négy keservesen hosszú év után. (a szerk.: a grófnő ellen felhozott vádak valószínűleg teljesen alaptalanok és csak a hatalmas vagyona megszerzésére irányultak)

 

Érdekesség, hogy a Báthory család címerében három sárkányfog látható. A családi legenda szerint azért, mert egyik ősük, még Szent István korában legyőzte az Ecsedi láp sárkányát, míg más ősök a Sárkány Lovagrend tagjai voltak. Éppen úgy, mint II. Vlad, havasalföldi fejedelem, akinek a fia nem más, mint Kelet-Európa másik rettegett alakja: Karóbahúzó Vlad.

 

vlad-tepes.jpg

 

III. Vlad 1431-ben született, élete folyamán háromszor vívta ki a Havasalföld fejedelme címet, legtovább 1456 és 1462 között viselte. A család Erdélyben élt, mert az oszmánpárti bojárok apját, II. Vladot elűzték. Segesváron született, középső gyermekként, bátyja Mircea, öccse pedig Radu. Apját Vlad születésének évében beválasztják a Sárkány Lovagrendbe, majd ötéves korában fiát is, innen ered a Dracula név, ami latinul sárkányt, de románul ördögöt is jelent.

1436-ban apja megszerzi a havasalföldi trónt, a hatalmas oszmán nyomásra előbb a törökök vazallusa lesz, majd öt évvel később két kisebb fiát, Vladot és Radut elküldi túsznak a törökökhöz. A két fiú sorsa innentől szöges ellentétben áll: Vladot gyakran megverik, kínozzák lázadó természete miatt, míg öccse összebarátkozik a későbbi II. Mehmed szultánnal és áttér az iszlám hitre. 1447-ben a bojárok megölik apját, politikai ellenfelei pedig előbb megvakítják, majd elevenen elégetik bátyját, Mirceát.

1456-ban sikerül hosszabb időre megszereznie a trónt, és elkezdődik a sosem látott kegyetlenkedés. Apja gyilkosait karóba húzatta, de büntetései közt szóba jött még a csonkítás, nyúzás, és az ezekhez képest snassz lefejezés. A koldulást, munkakerülést hatalmas bűnnek tekintette, csakúgy, mint a lopást, amelyért már a legkisebb értékben is karóba húzás járt.

 A legenda szerint egyszer megvendégelte Targoviste koldusait, majd megkérdezte tőlük, hogy ha lehetséges lenne, megszabadulnának-e a szegénységüktől és a nyomorúságuktól. Mikor erre természetesen igenlő választ kapott, rájuk zárta a termet és felgyújtotta őket. Az uralkodás során megüresedett pozíciókat esze ágában sem volt bojároknak adni, lovagokra, vagy szabad parasztokra ruházta őket.

1459-ben beszüntette az adófizetést a töröknek és egyezséget kötött Mátyás királlyal, de uralkodása során végig a törököktől való függetlenségre törekedett, így Romániában a mai napig nemzeti hősként tartják számon. 1460-ban az elfogására küldött Hamza béget és kíséretét húzatta karóba, egyszer pedig az adót követelő török követek fejéhez szögeztette a turbánt, amiért jelenlétében nem voltak hajlandóak levenni azt.

 

vlad-tepes-3.jpg

 

1461 telén hadjáratot indított Észak-Bulgáriában, ahol harmincnyolc ezer oszmánt gyilkolt le. A török válasz sem késett, tavasszal II. Mehmed hatalmas túlerővel indul Vlad ellen, aki a fővárosig vonult vissza, közben felégette a falvakat és megmérgezte a kutakat. Ami mégis visszafordította Mehmedet, az nem volt más, mint “Tepes erdeje”: húszezer török vitéz karóba húzott teste. Ekkor a szultán gyerekkori jóbarátjának, Vlad öccsének, Radunak adja a meg nem hódított országot. Radu nem tétovázott sokat, nagy létszámú török sereggel indult bátyja ellen, aki Arges váráig menekült. A monda szerint itt veti magát a mélybe Vlad felesége. Vlad tovább menekül Erdélybe, ahol találkozik Mátyás királlyal, de ő időközben Raduval is megállapodott, így a fejedelmet bebörtönzi Visegrádon. Ezt a szép napot Janus Pannonius versben ünnepelte meg. A fogságból négy év után szabadul, egyes elbeszélések szerint annyira jó kapcsolat alakult ki közte és Mátyás közt, hogy feleségül vette a király unokahúgát, Szilágyi Jusztinát.

1476-ban Báthory Istvánnal betört Havasalföldre, ahol ekkor Öreg Basarab uralkodott, Vlad öccse, Radu egy éve már halott volt. Mikor Basarab meghallotta, hogy Vlad felé tart, seregével elmenekült. Vlad újra fejedelem lett, de ezúttal nem uralkodott sokáig. Báthory visszatért Erdélybe, Vlad serege szétszéledt, gyakorlatilag támogatás nélkül maradt. Ekkor a törökök benyomultak és vagy ők, vagy a bojárok végeztek vele. Feje az oszmánokhoz került, akik karóba húzva bizonyították: előbb, vagy utóbb bárkit legyőznek.

 

vlad-tepes-vacsorazik.jpg                  

 

Kegyetlensége miatt már életében pletykák keringtek arról, hogy karóba húzott áldozatai körében szeret ebédelni, kenyerét a véres sebbe tunkolja, avagy egy tál friss vérben mos kezet evés előtt. Történetét Bram Stoker tette világhírűvé. Az író Vámbéry Árminnal folytatott egy hosszabb beszélgetést, ekkor hallott először a fejedelemről, majd hat év kutatómunka után megszületett az immár valóban halhatatlan Dracula.

 

lugosi-bela.jpg

Lugosi Béla 1931-ben formálta meg Drakulát

 

Balláné Köteles Anna