Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Lady Godiva legendája

2018.09.17

 

Régóta él egy legenda egy angol nemesasszonyról, aki, hogy férjét meggyőzze a várost sújtó adók csökkentéséről, meztelenül, csupán leomló haja által takarva, egy harci ménen lovagolt ki Coventry piacterére. Története számos művészt ihletett meg, de valóban megtörtént a nem mindennapi eset vagy csupán legenda?

 

lady-godiva.jpg

John Collier festménye (1897)

 

Lady Godiva vagy Godgifu (nevét tizenhétféleképpen írják) írásos formában először a 13. században tűnt fel Roger of Wendover Flores Historiarum című művében, aki egy korábbi krónikából merített. A történet szerint Hitvalló Edward uralkodása idején Coventry polgárai sokat szenvedtek a magas adók miatt. Hiába kérlelték urukat, Leofricot, Mercia grófját, nem volt hajlandó könnyíteni a terheiken. Leofric mélyen vallásos felesége, Godgifu többszöri rimánkodását megunva egyszer azzal vágott vissza az asszonynak, hogy meztelenül üljön lóra és lovagoljon végig a piactéren, amikor a legnagyobb a csődület. Ha ezt megteszi, elengedi a városra kirótt súlyos adót. Legnagyobb megdöbbenésére felesége véghezvitte a cseppet sem szokványos cselekedetet, így kénytelen volt tartani a szavát.

 

lady-godiva2.jpg

Adam van Noort festménye

 

Na de valójában mi az igazság? 1028 körül valóban élt egy ilyen nevű gazdag özvegy, aki egyszer nagyon megbetegedett. Közelgő halálának biztos tudatában vagyonát Ely kolostorára hagyományozta. Később felgyógyult és egy évtizeddel később ismét házasságot kötött, és új férjét, Mercia grófját is rávette a jótékonykodásra: 1043-ban bencés kolostort adományoztak a gróf birtokához tartozó Coventry városában, amelyet adományaikkal Anglia egyik leggazdagabb templomává tettek. Az asszony jótékonykodásával férje halála után sem hagyott fel, részt vett még legalább hat kolostor támogatásában. Emlékezete mégis a meztelen lovaglása által maradt fenn.

 

Lady Godiva történetét az évszázadok folyamán tovább csiszolták, van ahol nem a haja takarja a szemérmét, hanem egy az Isten által ráterített, láthatatlanná tevő köpeny. Egy másik történet szerint a lady megparancsolta a város polgárainak, hogy zárkózzanak be házaikba, így óvva meg magát a pórnép tekintetétől. A történet a 13. században egy tanmese toldással is bővült, miszerint egy Tom nevű szabólegény nem engedelmeskedett a parancsnak, megleste az úrnőt, de szinte azonnal meg is vakult. Belőle vált az angol szólás eredeti „leskelődő Tom”-ja. Leofric adóival kapcsolatban egy korabeli ballada egyik sora arra utal, hogy a gróf azzal jutalmazta felesége áldozatát, hogy a város minden adóját mérsékelte, kivéve a lovakra kirótt adót. Érdekes, hogy Coventry még a 17. században is ilyen adózási kiváltságokkal büszkélkedett.

 

lady-godiva-szobor.jpg

Lady Godiva egyik szobra Coventry-ben

 

Lady Godiva emlékezete nem kopott ki a közhiedelemből, minek ékes bizonyítéka, hogy 1678. május 31-től 1907-ig minden évben körmenetet tartottak a tiszteletére, valamint több egyetem mérnöki kara, hadmérnöki hadtestek és mérnöki szervezetek őt tartják a védőszentjüknek, akinek tiszteletére évente egy meztelen nő lovagolt végig az egyetemen. Manapság viszont a jogi aktivisták miatt- gondolom a férfi hallgatók legnagyobb bánatára- nem lovagolnak Lady Godivák az egyetemeken.

 

lady-godiva3.jpeg

Jonathan Hague 1967-ben készült festménye 

 

Lady Godiva története rengeteg művészt megihletett: Maurice Maeterlinck Monna Vanna című színműve és Arthur Schnitzler Fraulein Else című darabja is a hallhatatlan történet által inspirálva íródott. Olyan híres festők ecsetvonásaiban él tovább, mint John Collier, Edmund Blair Leighton, Marshall Claxton, Adam van Noort, Florence Weston. Kőbe vésve John Thomas, Sir William Reid Dick, valamint rengeteg Coventryben és több múzeumban álló szobor örökíti meg őt, valamint leskelődő Tomot. Leghíresebb irodalmi említése Lord Alfred Tennyson tollából származik, aki Godiva című versében eleveníti fel a lady tettét. Róla szól a Velvet Underground zenekar 1968-as Lady Godiva’s Operation című lemezének White Light/White Heat című dala, a Queen együttes a Don’t Stop Me Now című slágerében említi meg, a Heaven Shall Burn metálzenekar2013-as Godiva című száma is róla szól, valamint létezik egy, a legendás hölgy nevét viselő metálzenekar is.

 

 

 

A történészek viszont vitatják a híres meztelen kilovaglás valóságtartalmát, de ami szerintük is biztos, hogy létezett egy jótékonykodó nemes hölgy, akinek legendája erőt adott nemcsak a régi, de a mai kor emberének is, valamint ennek hála rengeteg művészt ihlet meg mind a mai napig, akiknek csodálatos műalkotásokat köszönhetünk.

 

Szekáry Zsuzsanna