Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Nő a pápai trónon- Történelmi tény vagy fikció?

2018.09.21

Botrány! Nő a pápai szent trónon! Megszülte gyermekét egy körmenet alatt! Vajon tényleg megtörtént a hírhedt középkori eset? Cikkünkben utánajárunk a legendának és a történelmi bizonyítékoknak.

 

johanna_papa.jpg

 

Heves földrengések egész Dél-Itáliában, Róma fölött rajzanak a sáskák, tengerbe hulló tetemeiktől bűzlik a levegő, Franciaországban sem jobb a helyzet, ott a hírek szerint véreső esett. A tömegeket pánik keríti hatalmába, ezért egyre kétségbeesetten próbálnak magyarázatot találni Isten csapásaira: talán Mohamed volt az Antikrisztus előfutára, kinek követői elpusztítják a nyugatot és a keresztény világot? Vagy Nagy Károly császár uralkodása állhat az események mögött? Róma népe a két éve pápává választott VIII. Jánostól várja a megoldást.

 

johaqnna-papa.jpg

 

857-ben a pápa egy körmenet élén a Szent Péter-bazilikából a lateráni palotában található rezidenciájába tart, amikor a Colosseum és a Szent Kelemen templom között húzódó sikátorban a Szentatya megbotlik és összeesik. Ekkor válik világossá, hogy a díszes egyházi öltözet egy vajúdó nőt rejt, aki mindenki szeme láttára világra hozza gyermekét. A feldühödött tömeg a város kapuin túlra vonszolja anyát és gyermekét, ahol halálra kövezik őket. Ez a történet az 1200-as évek óta széles körben elterjedt, amit valljuk be, nem is volt oly nehéz elhinni, tekintve, hogy az akkori pápák nem éppen feddhetetlen erkölcsű férfiak voltak, akik inkább voltak hadvezérek, magas rangú nemesemberek, politikusok, vagy épp bábok, de semmiképpen sem ájtatos egyházfők. Az akkori pápák zabigyerekeikről, féktelen tivornyáikról, orgiáikról és politikai hatalmukról voltak hírhedtek.

 

Az elbeszélés a női pápa fiatalkorára is kiterjed: a IX. század elején Mainzban egy angol hittérítő lányaként, 818 körül Johanna néven látta meg a napvilágot. Tizenkét évesen beleszeretett egy szerzetesbe, ezért elhagyta a szülői házat és férfi külsőt öltve, hogy kedvesével lehessen, Angliai János néven novíciusként belépett a kolostorba. A csalás viszonylag hamar kiderült, így szerelmével el kellett szökniük. Könnyedén el tudtak vegyülni a Szentföldre tartó zarándokok között. Johanna társa Athénban eltűnt, így egyedül folytatta útját Rómába, ahol jegyzőként vagy tanárként dolgozott, tehetségével egyre nagyobb hírnevet szerezve magának. Ékesszólása, teológiai jártassága és a pápai udvaroncok körében aratott népszerűsége folytán 855-ben IV. Leó pápa halálát követően, egyhangú szavazás után, VIII. János néven a pápai trónra lépett. Vesztét az inasával történt bujálkodás gyümölcsének köszönhette.

 

Johanna története valószínűleg a X. században keletkezett, amikor a pápák egymásnak adták az uralkodói süveget, voltak, akik csak hónapokig élvezhették a szent titulust: többen gyilkosság, bebörtönzés, megvakítás, halálra éheztetés áldozatai lettek, melyek mögött a római novícius családok nagyhatalmú asszonyai álltak. Ebből következett, ha ők ekkora hatalommal bírtak, miért ne ülhetne egy nő a pápai trónon?

 

A történettel kapcsolatos első írásos bizonyítékok a XIII. századból valók, két dominikánus szerzetes művéből. További bizonyíték az eset megtörténtét illetően, hogy a megtorpant körmenet helyén egy anya-gyermek szobor áll, amit később, a szégyen miatt elkerültek a körmenetek. A sienai templomban a pápai mellszobrok között több mint kétszáz évig látható volt egy szobor „VIII. János pápa, egy nő Angliából” felirattal, amit később Zakariás pápa névre kereszteltek át. Kétségkívül az egyik legérdekesebb bizonyíték a lateráni Szent János Bazilikában található Sella stercoraria, ami egy lyukas ülőkéjű márványszék, ami a XI. századtól a XVI. századig a beiktatási ceremónia kötelező kelléke volt, hogy segítségével kétséget kizáróan megállapítsák a pápa nemét.

 

johanna-papa3.jpg

 

A történetet a XVI-XVII. században élt protestánsok is felhasználták a pápaság és a katolikus egyház elleni támadásaikhoz, de mégis egy kálvinista író, David Blondel 1647-ben megjelent Kötetlen elmélkedés arról a kérdésről: igaz-e, hogy egy nő ült a római pápai trónon című művében komoly támadást intézett a történet valóságtartalmát illetően.

 

A mai tudósok szerint az egész történet pusztán fikció, amelyet egy zűrzavaros kor és az ájtatosságot nélkülöző pápák sora ihletett, a leghíresebb bizonyíték, a lyukas márványszék pedig egy római kori fürdőből származhat.

 

Szekáry Zsuzsanna