Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Történelmi személyiségek a betegségek árnyékában - Első rész

2018.11.05

A történelmi személyek, művészek, hírességek, sőt még a kitalált irodalmi hősök is szenvedtek különböző betegségektől, amik súlyosságukhoz mérten kihatottak nemcsak az életükre, de a történelemre is. Folytatásos cikkünk első részében híres uralkodókat és államférfiakat veszünk górcső alá és kiderítjük, hogy ki milyen szerepet töltött be a történelemben és milyen kórságok, vagy különleges genetikai mutációk kínozták.

 

Tutanhamon fáraó (i.e. 1342 körül-i.e. 1324) apja a vallásújító Ehnaton fáraó volt, aki a politeista istenhitből monoteista vallást csinált és csak egy istent, a napot, Atont tisztelhették az országában. Ez természetesen nagy felháborodást váltott ki a nép és a nagyhatalmú papok között is, így halála után, az eredetileg Tutenhaton nevet viselő fia eltörölte az intézkedéseket és visszaállította a politeizmust. Az uralkodói család tagjait szoros vérrokoni szálak fűzték össze, így a genetikai betegségek is halmozódtak közöttük, ezért a gyermek istenkirály farkastorokkal és dongalábbal született. Halálának okát sokáig találgatták a tudósok, míg végül az vált a legelfogadottabbá, hogy leeshetett a harci szekeréről, nyílt törést szenvedett és az abból kialakuló fertőzés végzett vele, de a DNS vizsgálatok maláriát is kimutattak a múmiájában. Érintetlen sírkamráját, múmiáját és mesés kincseit Howard Carter régész fedezte fel 1922. november 4-én a Királyok Völgyében végzett ásatáskor.

 

tutanhamon-farao.jpg

 

II. Béla (1108. körül-1141. február 13) magyar király, ragadványnevén Vak Béla, 1135 és 1141 között állt az ország élén. Apja álmos herceg, Könyves Kálmán király testvére folyton a trónra tört, ezért a király őt és fiát Bélát megvakíttatta, hogy többé ne veszélyeztessék a hatalmát. Még is úgy hozta a sors, hogy Kálmán fiának, II. Istvánnak nem született örököse, így a korona Béla fejére került. Felesége, az erőskezű és művelt Ilona királyné, valamint a királyi tanács segítségével rendezte a belpolitikai problémákat, hatékony és sikeres külpolitikát folytatott, és létrehozta a kancellária elődjét.

 

ii.-bela-kiraly.jpeg

 

A riasztó külsejű, utolsó Habsburg spanyol király, II. Károly (1661-1700.) a belterjes házasságoknak köszönhetően számtalan fizikai és szellemi kórságban szenvedett, többek között epilepsziában, impotenciában, angolkórban, emésztési problémákban, veseelégtelenségben, akromegáliában, ideggyengeségben, valamint állkapocs rendellenességben. 35 éven át tartó uralkodása alatt a tényleges hatalmat anyja, majd annak kegyencei gyakorolták. Orvosa a boncolásakor különös megállapításokat tett: „teste egy csepp vért sem tartalmazott, szíve akkora volt, mint egy borsszem, tüdeje szétmaródott, a belei elrohadtak és elüszkösödtek, egyetlen heréje volt, amely fekete, mint a szén, a feje pedig tele volt vízzel.” Miután a király utód nélkül halt meg, kezdetét vette a tizenhárom éven át tartó örökösödési háború.

 

ii.-karoly-spanyol-kiraly.jpg

 

III. Richárd (1452. október 2.-1485. augusztus 22.) angol királyt William Shakespeare drámája tette hírhedtté. Bátyja IV. Eduárd huszonkét éves uralkodása alatt a legnagyobb hatalmú alattvalóvá vált, majd Eduárd 1483-ban bekövetkezett halála után Eduárd nevű kiskorú fia régensévé nevezték ki. Nem sokkal később a gyermeket törvénytelen utódnak minősítették, majd meg is ölték, s így két évig Richárd, az utolsó York lett a király, akit Tudor Henrik taszított le a trónról. Shakespeare egy igazi gnómként ábrázolja őt, ami nem teljesen alaptalan, mert 2013. február 4-én, az egy évvel korábban megtalált csontvázon végzett DNS vizsgálat bebizonyította, hogy valóban III. Richárd földi maradványaira bukkantak, aki gerincferdülésben szenvedett, aminek köszönhetően vállai nem egyenesen álltak, de nem volt púpos.

 

iii.-richard.jpg

 

Abraham Lincoln (1809. február 12.-1865. április 15.), az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke, akinek hivatali ideje alatt kitört az északi és déli államok között vívott polgárháború, valamint hozzá fűződik a rabszolgaság eltörlése. Az USA három legjelentősebb elnöke között számon tartott Lincoln egy ritka genetikai betegségben, a Marfan szindrómában szenvedett, amelyről történelmi adatok ugyan nem maradtak fenn, de a betegségre jellemző külső megjelenése alátámasztja a később felállított diagnózist. A Marfan szindróma a kötőszövet genetikai rendellenessége, amelyre jellemző a csontszerkezet rendellenessége –tyúkmell, gerinc problémák, hosszú végtagok és ujjak- magas, vékony termet, rövidlátás, valamint az aorta gyengesége, amely életveszélyes állapotot idéz elő.

 

abraham-lincoln.jpg

 

Franklin Delano Roosevelt (1882. január 30-1945. április 12) az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke, akit máig egyedülálló módon négy terminusra választottak meg. Őt is a legjelentősebb amerikai elnökök között tartják számon, 1933-tól 1945-ben bekövetkezett haláláig számtalan hasznos rendelkezés fűződik a nevéhez, többek között a Nagy gazdasági világválság idején létrehozott New Deal nevű programja, amellyel talpra állította a gazdaságot, segítette a munkanélkülieket és megreformálta a bankrendszert. Elnöksége idején létrejött a teljes foglalkoztatottság, amellyel megnyílt a munkaerőpiac a nők és az afroameriaiak előtt. Ezt a nagy embert még is súlytotta egy vírusos megbetegedés, amelyet a közvélemény elől gondosan igyekeztek eltitkolni: gyermekként járványos gyermekbénulást kapott és bár hatalmas akaraterejével képes volt állni és járni, ennek ellenére sok időt töltött tolószékben.

 

franklin-d-roosevelt.gif

 

John Fidgerald Kennedy (1917. május 29.-1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok merénylet áldozatául esett 35. elnökét hátproblémák, emésztési gondok és egy életveszélyes vesebetegség, az Addison-kór gyötörte, amelyek miatt naponta rengeteg gyógyszert és hormont szedett. A fájdalmas hátproblémái sokszor akadályozták a mozgásban. Életének egy orvlövész vetett véget, amely később rengeteg összeesküvés elméletnek szolgál táptalajául.

 

john-f-kennedy.jpg

 

 

Szekáry Zsuzsanna