Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Örök tél-Filmkritika

2018.03.02

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró a Félvilág és A berni követ után ismét bebizonyította, hogy együttműködésükből felejthetetlen alkotások születnek. Ezúttal Havasi János: Lánykák, az idő eljárt című novellája szolgált alapjául legújabb filmjük, az Örök tél történetéhez.

 

orok-tel-plakat.jpg

 

A Gulág Emlékbizottság támogatásával hiánypótló alkotás született. 1944. karácsonyán járunk, az asztalfőről hiányzik a családfő (Jászberényi Gábor), csak az emlékek és a remény maradt utána, hogy még visszatér a frontról. Irén (Gera Marina) szüleivel (Für Anikó és Gáspár Tibor) és kislányával ünnepli a karácsonyt. Másnap hivatalos felszólítást kapnak, hogy Irénnek kukoricát kell törnie valahol a Szovjetúnióban. Ha nem megy, mást visznek el a családból, aki pedig szökni próbál, azt fejbe lövik. Így hát Irén, családját hátrahagyva csatlakozik sváb származású nőtársaihoz, akikkel marhavagonokban összezsúfolódva szülőföldjétől messze robog, az egyre kietlenebb és hidegebb pusztaságba. Útközben szárnyai alá veszi a néma Annát (Döbrösi Laura), akivel közösen tapasztalják meg a munkatáborban uralkodó áldatlan körülményeket. Rengeteg férfit is elhurcoltak a köznyelvben málenkij robotként megmaradt munkatáborokba, de a film középpontjában az erős, túlélő nők állnak, nélkülözve bármiféle feminista felhangot.

 

orokteljo.jpg

 

 Nagy András operatőr nagytotáljában gyönyörű táj tárul a néző szeme elé, ami csak a meleg szobából szemet gyönyörködtető látvány, mert a történet szereplői mínusz 30-40 fokos hidegben, minden nap, gyalog teszik meg a kimerítő utat a fűtetlen barakkoktól a szénbányákig, ahol ha nem teljesítik a napi kvótát, nem kapnak élelmet. Ennek a kegyetlen világnak a túlélőbajnoka Rajmund, (Csányi Sándor) aki első látásra beleszeret Irénbe. A férfi minden trükköt és kiskaput ismer, legyen szó az elme legyőzéséről, vagy a minden ajtót megnyitó dohány beszerzéséről. A film készítői megtalálták az arany középutat, mert alkotásuk nem hajlik el túlságosan sem a borzalmak, sem a nyálas romantika felé. A tábor őreit is inkább áldozatokként mutatják be, akiknek szintén nem jut elég étel, és akikkel elhitette a propaganda, hogy háborús bűnösöket kell őrizniük. Miután az utazás során szóba került az orosz katonák tömeges, nők ellen elkövetett erőszakhulláma, végig ott motoszkált bennem a félelem, hogy a táborban sem lesz ez másképp, de a ruszin származású női fogoly és a táborparancsnok beleegyezéssel, de a túlélésért folytatott kapcsolatán kívül nem kapunk erre utalást.

 

oroktel2.jpg

 

A nagyszerű rendezői és operatőri munkának köszönhetően a néző testközelből, és nem kívülről nézve tapasztalja meg a kemény munkát, az éhezést, a reménytelenséget, a földbe vájt lyukban átélt elkülönítést, a betegséget, a halált és a szereplők ezek hatására bekövetkező jellemváltozásait. A színészek alakítása is hibátlan, senkitől sem látunk túltolt, oda nem illő vagy művi alakítást.

oroktel3jo.jpg

 

Szász Attila filmje hiánypótló alkotás, ami ezrek elfeledett életének és szenvedésének állít emléket, amiről évtizedekig nem eshetett szó. Sokan életük végéig testükön és lelkükön viselték az átélt borzalmakat, de még többen voltak azok, akik vissza sem tértek. A málenkij robot történelmünk fájó, de fontos része, ami nem merülhet feledésbe.

 

Szekáry Zsuzsanna