Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Teheráni tabuk – Filmkritika

2019.02.04

Bár a Teheráni tabuk című osztrák-német animációs filmet 2018-ban mutatták be, nekem csak a napokban volt szerencsém megnézni és akkora hatást gyakorolt rám, hogy úgy döntöttem, veletek is meg kell ismertetnem.

 

teherani-tabuk-plakut.jpg

 

Ali Soozandeh rendező és forgatókönyvíró 16 éven felülieknek szóló filmje már az első képsoroknál gyomorszájon vágja a nézőt, az animációs alkotás kendőzetlenül rántja le a leplet a vallási elnyomás alatt sínylődő iráni társadalomról. Egy fiatal nő drogfüggő férje börtönben ül és nem hajlandó aláírni a válási papírokat, viszont Iránban egy nő csak a férje engedélyével vállalhat munkát, sőt minden területen az ő hozzájárulásától függ a léte. Hogy eltartsa magát és néma öt éves kisfiát, prostitúcióra kényszerül, s hogy ne legyen gyanús a mindenhol lesben álló erkölcsrendészetnek, eme tevékenységét nemegyszer autókban végzi a gyermek szeme láttára, majd egy hivatali ügyintézés után egy korrupt imám szeretőjévé válik.

 

teherani-tanu1.jpg

 

Szeretett gyermekével a vallási hivatalnok egyik lakásába költözik, ahol barátságba kerül fiatal szomszédasszonyával és annak családjával. Ebben a történetben senki sem boldog, mindenkinek megvan a maga személyes tragédiája. A szomszédasszonynak az, hogy bár tanári végzettsége van, mégsem taníthat, hanem csak a gyermeknevelést szánják egyedüli feladatául, miközben nem akar gyermeket és börtönben érzi magát. Egy vidéki lánynak egy illegális klubban átmulatott éjszaka után szűzhártya helyreállító műtétre lenne szüksége, amiben alkalmi partnere, a zenész egyetemista srác is érdekelt, különben a lány megrontásáért börtön vár rá.

A szereplők sorsa összefonódik egymással és az egyedi, kifejező animációnak hála egy tökéletesnek tűnő, de már az Arab tavasz előtt repedezni látszó burok mögé nyerünk bepillantást, ahol virágzik az ember-és drogkereskedelem, a prostitúció, az illegális orvosi beavatkozások és a korrupció.

 

teherani-tabu-2.jpg

 

Irán olyan hely, ahol a fővárosban nyilvános akasztásokat tartanak, egy ártatlan telefonos csíny is életeket dönthet romba, a már beszivárgott nyugati eszmék ellen leszerelik az illegális antennákat, a lakosok folyamatos rettegésben élnek az erkölcsrendészet és a besúgók miatt, miközben a fiatalabbak egyre vehemensebben szomjazzák a szabadságot és az önérvényesítést. A több generációt bemutató szereplők által jól látszik az iráni társadalom tagozottsága, ahol az idősek elfogadják a rezsimet, viszont a fiatalok a földalatti mozgalmakkal változást akarnak, ami ha lassan is, de talán létrejön és nemcsak annak, aki külföldre szökik.

A Teheráni tabuk nem véletlenül aratott sikert a Cannesi Filmfesztiválon és a Jeruzsálem Filmfesztiválon, ahol Fipresci-díjjal jutalmazta a zsűri az alkotókat. Az élőszereplőkről mintázott animációs film a nyilvánvaló mondanivalókon kívül rengeteg mögöttes utalást tartalmaz, miközben egyáltalán nem finomkodik, és semmit nem akar elkendőzni. Napokkal később is a fejemben jár a film, amit az utóbbi idők egyik legjobb külföldi alkotásának tartok.

 

 

Szekáry Zsuzsanna