Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Bátran szembemenni az árral-Interjú Vörös Eszter Anna festőművésszel

2018.02.15

Vörös Eszter Anna festőművésszel beszélgettünk az eddig megtett útról, hivatástudatról, inspirációkról, sikerekről és további tervekről. Az interjút Szekáry Zsuzsanna készítette.

 

 

voros-eszter-prof.jpg

Fotó: Danis János, gödöllői Művészetek Háza, 2018.01.24.. A kiállítás a "Ragyogni és ragyogtatni" címet viseli, február 28-ig látogatható

 

 

KultBumm: Négy éve kezdtél el festészettel foglalkozni, egy álomkép hatására. Mi volt pontosan az-az álom, ami elindított azon az úton, hogy most már vállalkozóként, főállásban a művészetre tudj koncentrálni?



Világos háttér előtt láttam fekete, árnyalak-szerű sziluetteket, egy szürreális, de mégis kedves kép rajzolódott ki: egy kis házikó csúcsos tetején kapaszkodó, mászó kisgyerek eregetett két nyurga lábú lovat, mintha léggömbök lennének. Tudtam, hogy le kell rajzolnom, nem szabad, hogy feledésbe vesszen. Akkoriban még eszközeim sem voltak, egy bronzszínű, vastag kerámiafilccel vetettem papírra a mintát, majd utána átdolgoztam fekete filcekkel is, valamivel rendezettebben. Ez 2014 január végén történt, tehát már több, mint négy éve.

 

voros-eszter-mind-bolygok-vagyunk.jpg

Mind bolygók vagyunk

 

KultBumm: Nagyon termékeny alkotó vagy, szinte ontod magadból a rád jellemző, egyéni stílusú, digitális technikával felturbózott festményeket. Honnan merítesz ihletet anélkül, hogy egykaptafára készülnének a műveid és mindegyiknek mély mondanivalója legyen?

Mostanra azért mondhatjuk, hogy lelassultam. :) Volt időszak, amikor tényleg szinte nap, mint nap leültem valamiféle képet megalkotni. Ennek kezdetben azért is volt -szerintem- nagy jelentősége, mert gyakoroltam, tapasztaltam az eszközöket, alapanyagokat is, valamint a képi elrendezést. De ez elég embertelen tempó volt, nem egészséges tartani hosszabb távon. Igaz, akkor még tényleg csak hobbi volt számomra a rajzolás, nem volt további teendőm például a marketinggel, a szervezéssel sem. Az ihlet sokféleképpen jöhet, de a mai napig hangsúlyos az intuitív jelleg, többször álomkép-ihletésűek a képek. Ha valami szokatlan vagy szürreális álmom van, igyekszem a fejemben eltárolni a képet, addig, amíg papírra nem tudom vetni. Mivel nem szeretem megszakítani a munkafolyamatot, inkább kivárom, amíg olyan hangulatba kerülök, és van időm és energiám is, hogy elkészítsem a festményt/rajzot.

 

voros-eszter-gyi-.jpg

Gyí!

 

KultBumm: Magyar művészként hatalmas rajongótáborral rendelkezel, a facebookon több mint negyvennégyezer követőd van. Mit gondolsz, mi tesz ennyire sikeressé?



Facebookon több, mint negyvennégyezren, Instagramon majdnem hatezren vagyunk. Mindkét platformot rendszeresen menedzselem, a Facebook az elsődleges, de Instagramon is egyre többen vannak és így ott is fontos a folyamatos jelenlét.
De a közösségi média csak egy része a dolognak, mert szájról szájra is sokszor terjed a munkáim híre. Amellett, hogy sok időt és energiát, és az anyagiak egy részét is ráfordítom a reklámra és a marketingre, talán azért is vagyunk ennyien, mert a képekkel sokan tudnak azonosulni, mindenki bele tudja látni a saját történetét. Ezért nem is szeretek értelmezéseket adni hozzájuk, mert úgy vettem észre, mindig mindenkinek kicsit mást jelent az adott kép, és ez így van jól. A közönséggel való kommunikáció is nagyon fontos, az üzenetekre, megkeresésekre válaszolni, tényleg egyfajta közösségépítés is ez.

 

voros-eszter-a-sehol-mogott.jpg

A Sehol mögött

 

KultBumm: Magyarországon nagyon zárt az iskolát végzett képzőművészek köre, ezért az autodidakta művészek előtt sok galéria ajtaja zárva marad. Mit gondolsz erről a jelenségről?

Nyíltan és büszkén foglalok ez ellen állást. Nem titkolt célom szembemenni a megkövesedett mintákkal, a sokszor elavult nézetekkel, beidegződésekkel. Abban hiszek, hogy az lesz a sikeres, és az tudja megszólítani a legtöbb embert, aki befogadhatóbbá tudja tenni a művészetet, és közelebb tudja hozni őket a -szó jó értelmében- átlagemberekhez is, különös tekintettel a fiatalságra. A többség nem azt a képet fogja kiakasztani a szobába, amelyre XY azt mondja, ez bizony megér x százezer vagy x millió forintot, hanem azt, amelyik megszólítja, ami megtetszik neki, akár hangulat, üzenet, akár esztétikum szempontjából. Azok a galériák, amelyek nem hajlandóak erről tudomást venni, sokkal szűkebb réteget tudnak célközönségként megszólítani. A “szakmai réteg” elenyésző kisebbség csupán, ha a számokat nézzük. Jellemző az is, hogy -tapasztalatom szerint- szakmai berkekben egymást díjazzák és propagálják csak, a lényeg, hogy végzettség (“papír”) legyen. Nagy hiba az eredetiséggel szemben a képzettséget előnyben részesíteni, hiszen az, hogy valaki elvégez egy adott képzést vagy szakot, nem garantálja, hogy egyedi munkái lesznek, vagy meglesz a munkákban az a plusz, amely a közönséget megszólítja. Én az emberek támogatására törekszem, és egy alkotó sikerét inkább az általa közvetített értékekben, munkáinak népszerűségében, közönségének a nagyságában, aktivitásában mérem, mint szakmai díjakban. Szeretném, hogy az eddig elért sikereim, kiállításaim, megjelenéseim a hasonló mentalitású alkotókat motiválják arra, hogy merjék felvállalni munkáikat és ezáltal önmagukat is, akkor is, ha lesznek emberek, akiktől támadást vagy rosszindulatú kritikát kapnak.

 

voros-eszter-parazs.jpg

Parázs

 

KultBumm: Képeidet oktatási és terápiás célokra is felhasználják. Jól érzem, hogy bár a festészet hobbiként indult, majd a munkáddá vált, de ez egyben az életedet is jelenti, jókora hivatástudattal?

Igen, ez teljesen így van. Nagy felelősség is van rajtam, úgy érzem. Hiszen szeretnék jó példát mutatni azoknak, akik figyelemmel kísérik az utamat. Sok a fiatal a közönségemben, esetlegesen hasonló ambíciókkal. K
iemelten fontos számomra, hogy ők is lássák, szembe lehet menni az árral, lehet sikereket elérni autodidaktaként is, .

 

KultBumm: Jelenleg egyedül kezeled az oldalad, szervezed a kiállításaidat, alkotsz, válaszolsz a temérdek kommentre és üzenetre. Hogy hat rád a megnövekedett figyelem? Marad időd a magánéletedre?

Nem mindig könnyű. Egyelőre kézben tartom a helyzetet, szeretem csinálni, de egybe tudnak folyni nálam a napok. Hiszen nincsenek munkanapjaim, sem szabadnapjaim, rugalmas a munkaidőm, így lehet, hogy hétköznap pihenek, de van, hogy hétvégén is dolgozom, vevőkkel találkozom, stb. Az viszont nagyon igaz, hogy nem érzed munkának a munkát, ha szereted, ami a hivatásod. A figyelem középpontjában lenni pedig egy olyan helyzet, amit az ember megtanul kezelni, szépen fokozatosan. Gondosan ügyelek rá, hogy a magánéletemet különválasszam, és a magánjellegű dolgaimat bizalmasan kezeljem. Érdekes helyzetek tudnak kialakulni, mert vannak, akik úgy gondolják a képeim személyessége, hangulata miatt, hogy ismernek engem valamennyire, pedig nem találkoztunk sosem, sőt, sokakkal üzenetet sem váltottam. Néha meg kell húzni a határvonalat, szigorúan. Habár pörgős az életem, nem unatkozom, a magánéletre, szeretteimre mindig van időm. Ha még jobban kinövi magát a dolog, inkább keresek társakat, csapatot a munkához, mint sem hogy idegileg, lelkileg kikészüljek. :)

 

voros-eszter-a-masik-oldal.jpg

A másik oldal

 


KultBumm: Mik a további terveid?

Továbbra is az, hogy minél több településre eljussak, kiállítóként és immár akár előadóként is, hiszen a képeimet akár oktatási segédanyagként, például szókincs-fejlesztéshez is fel lehet használni. Erre a közelmúltból tudok is példát hozni: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában és Általános Iskolájában a képeim franciaórákon kerültek alkalmazásra, interaktív gyakorlatok, szókincsfejlesztés, történetírás kapcsán. Nemsokára személyesen is ellátogatok hozzájuk a képekről beszélgetni, mesélni, a kérdéseket megválaszolni, amely nagy élménynek ígérkezik. Szeretném ezt a vonalat is továbbvinni a későbbiekben, és a képeket minél sokoldalúbban felhasználni. Tervben van helyi szinten, hogy a képeimhez kapcsolódó workshopot/alkotóműhelyt indítsak, ehhez a tervezetet már össze is állítottam. Szerencsés vagyok, hogy itt élek, hiszen Gödöllő egyfajta kulturális fellegvár, élénk a kulturális élet nálunk, számos művészeti csoport működik a városban, büszke vagyok rá, hogy a palettát én is színesíthetem. Szeretném megszólítani és magam köré gyűjteni a fiatalokat, és a hasonló mentalitásúakat, akik eddig esetleg nem találták a helyüket, vagy valami másra vágynak, mint a tradicionális rajzórákra. Tervben van természetesen továbbra is a külföldi kiállítások lehetősége is (a már létező külföldi eladásaim mellett), valamint együttműködés más művészeti csoportokkal, közös projektekben, a képi világomat más jellegű elemekkel ötvözve. Tehát terveim vannak bőven, sok minden vár megvalósításra.

 

Bővebb információ a művésznő munkáiról: https://www.facebook.com/eszterannaswonderland/

                                                                                https://www.instagram.com/eyciirve/