Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Rock’n Roll irodalom, Juhász Kristóf módra

2018.09.03

Őrületes, rendhagyó, Rock’n Roll, irodalom!

Teljes őrület, extázis, minőségi líra és zene!

Valami érdekes, minőségi, kortárs, szórakoztató, szókimondó!

Lázadó és hagyománytisztelő!

Görbetükör.

Valami más, ami felráz!

 

kristofek-podiummusor.jpg

 

De mi ez?

 

Takáts Eszter dalszerző, énekes, gitáros és Juhász Kristóf költő utánozhatatlan párosa „Csak nyugi” címmel irodalmi pódiumműsort ad Szentendrén, 2018. szeptember 15-én, 18 órától a Folt Kávézóban (2000. Szentendre, Kucsera Ferenc utca 11.), melyből kedvcsináló gyanánt részleteket közlünk Juhász Kristóf verseiből, melyeket tálcán nyújtunk át az ínyenc olvasónak:

 

Az esküszegők balladája

 

Üljünk a tűz mellé, testvérek,

tej, kenyér, bor is kerül.

Láttátok-e, hogy mi lett belőlük?

Hallottátok-e, mi történt velük?

 

Ez nyakkendős rabszolga lett,

verset nem ír, csak adóbevallást,

túltenyésztett házasságban,

magva szakadtan nézi a tévét.

Ez csak akkor nem iszik,

ha hétvégén a kölkéért megy,

és eldicsekszik neki akciós,

emberbőr futócipőjével.

Ez nem látja már a világot,

évek óta monitort hord a szemén,

ugyanolyan dadaista blöfföket fest,

mint kamaszkorában.

Ez minden gyerekét megszülte,

minden halottját eltemette,

titokban iszik amerikai konyhás lakásában,

ahol nincs kire főzni.

Ez a tévéműsorokban szerepel,

háznyi autóval jár, bejárónője van,

és mindennap vadonatúj műfogsora,

mert az igazi nem bírta az amfetamint.

Ez kalandregényt írt azokról,

akiket szeretett volna lefektetni,

de egyik nő sem ment el

az exkluzív könyvbemutatókra.

Ez múzeumba viszi a gyerekét,

verseket és régi lemezeket mutat neki,

és imádkozik érte,

hogy jobb legyen, mint ő.

 

Ti elvált szülők, ócska hazugok,

sátánista kapitalisták, Mammon majmai,

kirohadt vénájú, ábrándos narkósok,

kísértéseitek bukott árnyékai,

ti elhülyült fogyasztók, részeg papok,

ti, akik fejből idézitek az Írást,

ti, akik több nyelven beszéltek kurváitokkal,

ti, kiknek bankkártyája éléről

milliók zuhannak a pokolba,

ti, akik erdőkbe, hegyekbe, tanyákra

menekültetek városok gyehennájából,

ti, akik kiugrottatok a taxiból okádni,

aztán nyugodtan visszaszálltatok,

ti, akik trófeákat gyűjtöttetek

túldíszített banketteken,

ti, akik úgy bújkáltatok

szeretőitek elől a kocsmákban,

mint nagyanyáitok a pincében

légiriadó idején,

ti, akiket nem tanítottak meg számolni,

és most átveritek, aki előbb született,

ti, akik úgy jártok esküvőre, mint temetésre,

ti, akik úgy mondjátok az esti mesét gyermeketeknek,

mint apáitok nektek,

ti, akik pénzt tesztek félre koporsótokra,

ti, akik krisztusi kor után is féltek a sötétben,

ti, akik ismeritek a dolgok idejét,

de nem tudtok választani

kard és korona között,

ti botcsinálta szentek, ti őrültek,

ti romlott polihisztorok,

ti kegyes hazugok,

ti jóindulatú esküszegők:

fogadjátok az ítéletet úgy,

ahogyan éltetek.

 

 

 

A Régi Király

 

Lépjél be a nagy időkbe

Idők tágas közepébe

Állj meg ott, a keresztútnál

Hol látónak nincsen határ:

Terek, síkok, vetületek

Őrtüzek, és feszületek

Óceán, és világköldök

Oltár, kardok, pöcegödrök

Koronák, és költemények

Történelmi körülmények

Ide épült, nem oda

Templom, bunker, palota.

 

Nagy palota, fényes, csinos

Eltökélten eklektikus

Mégsem olyan csalogató:

Bejáratnál bitó, bakó

Hullaszag és különadó

Próbának is fölfogható

Bizony, nehéz hősnek lenni

De most oda be kell menni

Ott vár rád a Tudás Fája

Ne csinálj hát a gatyádba

Ott vár rád a Bölcsek Köve

Ne tojd magad össze töle.

 

Palotában, trónteremben

Gránittrónon, kényelmetlen

Kőpalástban, kőjogarral

Régi Király vár a szóval

Régi Király szólna véled

Elvárja a jelenléted

Elvárja, hogy szavát igyad

Mert ha lelked visszariad

Egyfelől jó hülye maradsz

Másfelől meg bakó akaszt

Jobb, ha szíved ekként kiált:

Hallgatom a Régi Királyt.

 

Palotámban nagy a homály

Én vagyok a Régi Király

Elmondom, mi neked kijár

S nem tűröm, hogy beledumálj

Hideg ez a bitang hodály

Toaletthez nincsen lakáj

Hallgass meg, de meg ne csodálj

Én vagyok a Régi Király

Szavam arany, létünk tükre

Föld az éggel egybekötve

Szavam Szent Mihálynak lova

Történelmi parabola

 

Szavam vér és szavam por

Rájöhetsz majd magadtól

Szavam örök – hogyha igaz

Szavam szükség, szavam vigasz

Szavam oldás, szavam kötés

Ne legyen ez erőlködés

Szavam profán, szavam szent

Meg ne fagyjál idebent

Itt a kezem parolára

Lépjél be az aurámba

Itt a szemem, harmadik

Diskuráljunk hajnalig

 

Teremtő szó, termő por

Volt egyszer egy aranykor

Genezis és alászállás

Fölületes fölhasználás

Fölösleges okoskodás

Hitalkotó műalkotás

Formájából kivetkező

Az lesz majd a következő

Világtalan paradigma

Teher alatt nő a stigma

Magányodban társ a dalom

Szekuláris társadalom

 

Így közeledünk a mához

Szobakutya kushad lábhoz

Vén a világ, fogy a pátosz

Farizeus látót átkoz

Eltelik pár emberöltő

Elszunnyad a bölcs, a költő

Végső nihil – néhány lépés

Halott múzsák, világégés

Itt a válasz – mi a kérdés?

Jólesik a földetérés

Kulminál a meg nem értés

Globális a megkísértés

 

Elkapkodott ítéletek

Házmesterek, percemberek

Elmaradt az első kenet

Nincs már vér, mi borrá lehet

Csinovnyikok, tettestársak

Jaj, de fájdalmas a másnap

Adózók és ügyfelek

Konzumáló végletek

Miért is lennék apatikus?

Irhánk apokaliptikus

Miért savanyú képetek?

Csak lelkeket égetek

Van itt válság, kamat, hitel

Fogyasztói életvitel

Élveznéd, de nincsen kivel

Itt a hited, három liter

Hipszterek és fetisiszták

Demokrata újfasiszták

Múlandóság, por, és hamu

Itt a trónom, ez a kapu

Halott kurvák öle éget

Élő költők belelépnek

Amit tudtam, továbbadtam

Viszontlátás, kabát, paplan.

 

Régi király így szól tehát

Bevégzi most minden szavát

Tanítással hazatérhetsz

S folyamodhatsz más igékhez

Egyeben is prézsmitálhatsz

Egyébről is konzultálhatsz

Egyébért is folyamodhatsz

Bármi mást is birtokolhatsz

De ha ezt az igét érted

Ne legyen több véleményed

Zárul régi király vára

Ennyi volt az ige mára.

 

 

KultBumm