Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Séra Nikolett versei - Évszakosrózsák sorozat

2019.07.14

sera-niki.jpg

 

Séra Niki vagyok, 1998 tavaszán születtem, éppen egy nappal a sokak szerinti valódi születésnapom előtt, március 31-én. Mindig szerettem az irodalmat, de nem fordítottam különösebb figyelmet rá azon kívül, hogy sokat olvastam, mivel az életemben a sport, a kosárlabda volt a meghatározó. Majd 2017-ben megismertem valakit, aki verseket írt, idővel nekem szólókat is. Így egyre többet olvastam és nagyon megszerettem a verseket. Ezek után, ahogy a legtöbbeket a fájdalom vezetett az írás világába, így tudtam kifejezni, ami bennem zajlott. Ezt követően az életem része maradt, mert bármit szeretnék elmondani, versben nem csak szebb a szó, de könnyebben kimondható! Nemrégiben kaptam egy ajánlatot az Évszakosrózsáktól, aminek nagyon örültem és büszkén csatlakoztam a csoporthoz. Bízom benne, hogy hasznos tagja lehetek, és másoknak is megmutathatom a “szavak erejét”!

 


Álruhában


Más voltál, s ez tetszett,
majd a megszokás megsebzett.
Mi veled volt már elveszett,
hisz a sötétségnek kedvezett.

Elhittem, mert ez vagyok,
csábítanak az új dalok.
A tiéd elvitt, megfogott,
de hangja hamar megkopott.

Hamis dallam, hangzavar,
minden érzést felkavar.
Igaz valód íme hát:
nem húz többé álruhát.

 

 

Vérvörösből Fekete 

Vérvörösből fekete,
szíved lelked szemete.
Sötét színű érzések,
válasz nélkül kérdések.

Penge élen részeg tánc,
béklyód ólom tövis lánc.
Éles sikoly, gyötrő hang,
kiöl mindent, üres, pang.

Pusztító az ölelés,
kínzó érzés növelés.
Kezét nyújtja démonod,
lelked ajándékozod.

Vele leszel újra egész,
elengeded, ami nehéz.
Harsány, rideg nevetés,
elnyel most a feledés.

Felszabadult, gondtalan,
tudattalan, hontalan.
Halott lélek, üres test,
mit az élet csak átfest.

 

KultBumm