Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A betlehemi csillag rejtélye

2017.12.22

A keresztény vallás szerint Isten fia Jézus, az emberiség bűneinek Megváltója, miután szeplőtelen fogantatás után, Máriától e világra született a júdeai Betlehemben, eljövetelét pedig egy csillag jelezte. De valóban csillagot követtek a napkeleti bölcsek? Cikkünkben utánajárunk a betlehemi csillag rejtélyének.

 

A Bibliában a bölcsek először Jeruzsálembe érkeztek, és tudakolóztak a zsidók királyának holléte felől. Heródes király magához hívatta őket, és meghagyta, ha megtalálják a gyermeket, tudassák vele annak tartózkodási helyét, hogy ő is imádatát fejezhesse ki. Miután elváltak a királytól, a csillag útjukon végig előttük haladt, majd megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Menyhárt, Boldizsár és Gáspár aranyat, tömjént és mirhát vittek hódolatuk jeléül. Pontos kilétüket homály fedi, Máté evangéliumában bölcsekként említik őket, mások szerint királyok, vagy perzsa mágusok, esetleg káldeus csillagjósok voltak. Lukács evangéliumában azonban már nincs szó bölcsekről, csak pásztorokról, akik az Úr szavát követve találták meg a jászolban fekvő kisdedet.

 

three-kings-2.jpg

 

A tudományos kutatások eddig nem hoztak egységes és egyértelmű bizonyítékot a betlehemi égi jelenségről, mert Jézus pontos születési dátumát nem ismerjük, amivel kapcsolatban szintén többféle teória látott napvilágot. Ma már a keresztény teológusok is elismerik, hogy a keresztény időszámítás atyjának, Dionysius Exiguus-nak hibásak voltak a számításai, mert a valós születési adat körülbelül 6-8 évvel tér el az általa kigondolttól.

 

Órigenész ókeresztény teológus szerint a betlehemi csillag egy üstökös lehetett, eme feltételezését a 218-ban feltűnt Halley-üstökös két hónapon át tartó megjelenésére alapozta, de ókori kínai asztrológusok megfigyelései szerint a 75-76 évente visszatérő kísérőnk ie. 12-ben járt Földünk közelében.

 

A híres német matematikus, asztronómus és asztrológus, Johannes Kepler szerint viszont a Jupiter és a Szaturnusz együttállásából és egy szupernóva robbanás fényéből keletkezett a keresztény vallás leghíresebb csillaga. A Földről nézve 794 évenként ugyan abban a csillagképben jön létre ilyen együttállás, amely számításai szerint ie. 7-ben a Halak csillagképen meg is történt, ami egybevág Jézus születési dátumával. Ezt egy babilóniai ékírásos táblára évszázadokkal az együttállás előtt feljegyezték.

 

johannes-kepler.jpg

 

Teres Ágoston magyar jezsuita fizikus és matematikus szerint sem üstökösről, hanem bolygók együttállásáról lehetett szó a Bibliában. Klaus Matefi szerint viszont több bolygó együttállása és a korábbi konstellációk helyei az égbolton összeszerkesztve, egy nyolc ágú csillaggá állnak össze, utalva a zsidó nép új királyának megszületésére ie. 8. február 10-én. Michael Molnar amerikai fizikus szerint Jézus ie. 6. április 17-én született, mert a Kos csillagképben a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz aznap reggel álltak együtt.

 

A betlehemi csillag ma is tudományos rejtélynek számít, a különböző elméleteket sorra cáfolják meg, gondolják újra, miközben újabb hipotézisek látnak napvilágot. A különféle idegen űrlényekhez kapcsolódó feltevéseket már meg sem említem.

De talán, nem is kell mindent megfejtenünk…

 

Szekáry Zsuzsanna