Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Elmélkedések és tudományos tények a klónozásról

2018.02.02

Elmélkedések és tudományos tények a klónozásról. Valóban szükséges? Milyen hosszútávú következményei lehetnek az emberiségre nézve? Játszhatunk büntetlenül Istent?

 

2018. január 24-én bombaként robbant a hír a Cell tudományos folyóiratban, miszerint kínai tudósoknak sikerült a világon elsőként főemlőst klónozni testisejt-magátültetés módszerrel. Az első klónozott emlős az 1996-ban létrehozott Dolly nevű bárány volt, aki az edinburgh-i Roslin Kutatóintézetben látta meg a napvilágot, Ian Wilmut módszerének köszönhetően, aki egy petesejt magját eltávolítva, a klónozni kívánt élőlény sejtmagját helyzete bele, teljesen lemásolva az eredeti egyed DNS molekuláját. Ezáltal kikerülve az ivarsejtekben normálisan végbemenő rekombinációs lépéseket. Az állat hat évet élt, kitömött teteme ma is megtekinthető az edinburgh-i múzeumban.

 

dolly.jpg

A Kínai Tudományos Akadémia Idegtudományi Központjának kutatói a sanghaji intézetben két hosszúfarkú makákót klónoztak. Tudományos szempontból a klónozás hatalmas áttörés, mert ezáltal még közelebb juthatunk olyan betegségek vizsgálatához, gyógyításához és kialakulásához, mint az örökletes daganatos, immunrendszeri, agyi, keringési vagy emésztési problémák. A tökéletesen egyező, vagy valamely enzim vagy  manipulált gén szándékos megváltoztatásával valósághű gyógyszer és gyógykezelési modelleket kapnak a tudósok, amivel még közelebb jutunk az emberiséget súlytó betegségek gyógyításához.

 

Az orvostudomány nagyszerű dolog, megkönnyíti és meghosszabbítja az életünket, rengeteg betegség válik megelőzhetővé, tünetmentessé vagy gyógyíthatóvá. Támogatom a tudományt, az oltásokat, a szűréseket, az új felfedezéseket, de a klónozás még is vegyes érzelmeket vált ki belőlem. A két kismajom, Hua Hua és Csung Csung ráadásul az említett eljáráson felül nem egy kifejlett állat, hanem egy fejlődő magzat kötőszöveti sejtjeiből származik. Bár az egyezmények tiltják az emberi lények klónozását, biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére léteznek.

 

kismajmok.jpg

TASR-AP felvétel

Több fikciós film is foglalkozott már a témával, amik olyan világokat mutattak be, ahol gazdagabb emberek készíttettek magukról klónokat arra az esetre, ha baleset érné őket, vagy megbetegszik egy szervük, ami a klónjaik által könnyen pótolható, miközben a klónok bár saját személyiséggel és éntudattal bírtak, még sem voltak egyenértékűek az első példánnyal. Sok morális kérdést vet fel ez a dolog, hogy egyáltalán megvalósulhatna –e ilyesmi legális keretek között. A vallási kérdést már ne is említsük, mert abban minden vallás egyetért, hogy életet csak magasabb létformák, Isten vagy istenségek teremthetnek, akik felette állnak az emberiségnek.

 

Az ember játszott már istent, amikor felfedezte a nukleáris atomenergiát. Ez is kétélű fegyver, mert jelentős mennyiségű áramot biztosítanak számunkra az atomerőművek, de el is pusztíthat minket, elég csak a második világháborúban bevetett pusztító Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombákra, vagy a csernobili atomkatasztrófára gondolni. A katonai nagyhatalmaknak olyan méretű nukleáris arzenáljuk van, amivel képesek lennének akár örökre minden életet eltüntetni a Földről. Ahogy a laboratóriumokból elszabaduló vírusok esetében, itt is elég egy apró politikai, gazdasági, vallási, pszichés, technikai vagy számítástechnikai hiba vagy hekkelés, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Talán összeesküvés elméletnek hangzik a gondolatmenetem, de nem hiszem, hogy nélkülözné a történelmi tapasztalatokat vagy az ésszerűséget. Rengeteg vitát lehetne folytatni ezekről a kérdésekről, de abban biztos vagyok, hogy az ember nem játszhat büntetlenül Istent, vannak olyan dolgok, ahol határt kellene szabnunk a becsvágynak, a sikernek és a kíváncsiságunknak.

 

atombomba.jpg

 

Szekáry Zsuzsanna