Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Alámerülés a szürrealizmus óceánjába

2019.08.09

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben címmel nyílt kiállítás június végén a Magyar Nemzeti Galériában. Az impozáns tárlaton a szürrealista mozgalom legjelesebb képviselőivel, az általuk létrehozott különböző művészeti ágakban létrejött alkotásokkal és a hozzájuk kapcsolódó gazdag ismeretanyaggal találkozhatunk.

 

szurr-3.jpg

Alberto Savinio - Földi paradicsom

 

Erről a kiállításról garantáltan nem lehet csalódással távozni, a jegyárért cserébe nem szembesülünk azzal, hogy jó volt a marketing, de kong a tárlat az ürességtől. A párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett kiállításon csaknem százhúsz festményt, grafikát, filmet, dokumentumot, folyóiratot, szobrot és fotót tárnak elénk, ami visszagondolva akkor sokkal többnek tűnt, talán az alkotások intenzív hatásának és a rengeteg hozzájuk fűződő információnak köszönhetően. A kiállítás hét szekcióra bontva tárja elénk a szürrealizmust és kialakításának előzményeit, melynek fókuszában az 1929-es párizsi események állnak.

Olyan nagy művészek életútjával és munkásságával ismerkedhetünk meg a részletes történeti-és tárgyelírásoknak, valamint a kiállított műveknek köszönhetően, mint Salvador Dalí, Joan Miró, Marx Ernst, René Margitte, Pablo Picasso, Yves Tanguy, Francis Picabia, Jean Arp, Alberto Giacometti, Jacques- André Boiffard, Jean Painlevé és Eli Lotard. A fotóművészetet pedig Man Ray, Brassai és André Kertész különleges fotói képviselik.

A több teremet megtöltő tárlaton a szürrealizmus valamennyi képzőművészeti ágába betekintést nyerünk, az álom és az ébrenlét közötti homályos mezsgyén imbolygunk Salvador Dalí Louis Bunuellel közösen létrehozott Andalúziai kutya című sokkoló filmjétől Joan Miró festménytárgyáig, Max Ernst a szürrealizmus jelképévé vált összetett alakját ábrázoló, impozáns színekben pompázó Khimaira című festményéig, Jean Arp Bajuszfej és üvegek című domborművéig, René Margritte élethű olajfestményéig, Jean Painlevé rajzaitól, a különböző, korszakalkotó és jelentős folyóiratokon át, André Kertész mellbevágó fotósorozatáig.

 

szurr-kimera.jpg

Max Ernst - Khimaira

 

Különösen nagy élmény volt élőben megtekinteni René Magriette 1927-ben festett A kettős titok című alkotását, amelyben különböző kompozíciókat csúsztatott el a sík felületen. A Gyilkos égbolt című műve szintén árulkodik nagy festészeti tudásáról, a témája viszont talán még felkavaróbb, ugyanis az ártatlanságot és a törékenységet kombinálja az erőszakos halállal.

 

szurr-bor.jpg

René Magriette - A kettős titok

 

Pierre Roy festményeiben szintén a képzett ecsetkezelés és árnyékolás, valamint csendéletre hajazó képeinek egyszerűsége, valamint kortársaihoz képest jóval kevésbé elvont ábrázolása fogott meg.

 

szurr-csendelet.jpg

Pierre Roy - Egy nap vidéken

 

Salvador Dalí, a szürrealista csoport egyik vezéralakjának rengeteg szimbólumot hordozó, Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal ébredés előtt című olajfestménye, A rothadó szamár, valamint a Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán című képe magába ránt, abba a különös, csak általa ismert dimenzióba, amelyek visszaköszönnek világhírű műveiben.

 

szurr-1.jpg

Salvador Dalí - Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán

 

szurr-2.jpg

Salvador Dalí - Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal ébredés előtt

 

A különböző tudatmódosító szerekből, az álmokból vagy a minél tovább ébren töltött idő hatására jelentkező hallucinációkból is ihletet merítő alkotók felkavaró, ámulatba ejtő utazásra invitálják az érdeklődőket az október 20-ig látható kiállításon. André Breton az 1924-ben született A szürrealizmus kiáltványában így definiálja a szürrealizmust: A léleknek olyan zavartalan önműködése, amelynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollbamondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai és erkölcsi törekvéstől.”

Szekáry Zsuzsanna