Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Jakutkutatók tárlatvezetése a Fővárosi Nagycirkusz szakmai napján

2019.12.07

Kedd délután múzeumi szakmai napot tartottak a Fővárosi Nagycirkuszban, melynek második programjaként a Hófödte Álom – Néprajzkutatók Jakutiából című kiállításon tárlatvezetést tartott a kiállítás kurátora Mészáros Csaba és Jurij Slepcov. Az etnográfusok a kiállításon látható, általuk készített fotók segítségével, részletekbe menően avatták be az érdeklődőket a jakut kultúrába.

 

att01784.jpg

A múzeumi szakmai nap másik programja is igen izgalmasra és érdekesre sikerült. Jurij Slepcov etnográfus csak a tárlatvezetésért utazott hazánkba a több ezer kilométerre fekvő hazájából, az Északkelet-Szibériában található Jakutföldről, a Szaha Köztársaságból. A tárlatvezetés szaha nyelven zajlott, melyet Mészáros Csaba fordított a magyar ajkú múzeumi szakembereknek és érdeklődőknek. A tárlatvezetéshez a Fővárosi Nagycirkusz Hófödte Álom – Ősi cirkusz mese című műsorában szereplő jakut artistaművészek egy része is csatlakozott, akik szintén örömmel válaszoltak a tárlatvezetésen résztvevők kérdéseire.

Joó Emese, a kiállítás rendezője, és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ muzeológusa megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a Fővárosi Nagycirkusz téli előadásához kapcsolódó kiállítás számára muzeológusként azért is fantasztikus, mert a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ egy nagyon innovatív intézmény, amely kulturálisan értelmezhetővé teszi az előadást.

Jurij Slepcov a jakut tájat bemutató tablóhoz kapcsolódóan elmondta, hogy Jakutia a maga hárommilió négyzetkilométeres kiterjedésével Oroszország egyik legnagyobb területe, éppen ezért Jakutiában mindenféle tájjal lehet találkozni; hegyekkel, tundrával, erdőkkel és alászokkal. Ebből fakadóan az ott élő népeknek eltérő életmódjuk van, például a rénszarvastartás három ágra - tundrai, magashegyi, erdei - különül el. Jakutiában a névadó jakutokon kívül öt őshonos kis nép van, akiknek mind más az életformája.

Különleges geológiai érdekesség a Jakutia északi részén található Márvány-hegység, amely tízmilliárd köbméter tiszta márványból áll, és amely minőségében megegyezik a híres olasz carrarai márvánnyal, de mivel annyira távoli vidéken található, nem folytatnak kitermelést, így a természet háborítatlanságában csodálható meg. A legfontosabb táj Jakutiában az alász, ami a jakutok igazi otthonául szolgál. A jakutok ősi kultúrája a ló-és marhatartás. Jakutia talaja több száz méter vastagságban örökké fagyott, csupán nyáron olvad fel egy kicsit a teteje. Ez a felszíni réteg nem egyenletesen enged fel. Vannak helyek, ahol hamarabb olvad fel, így ahol összegyűlik a víz, tavak jönnek létre. Ezek lassanként kiszáradnak és a helyükön mezők alakulnak ki. Ott tudnak a jakutok állatokat tartani és élni.

A jakutok saját kutya-, tehén-és lófajtákat tenyésztettek ki, akik képesek átvészelni a zord időjárási körülményeket. A jakut tehéntej zsírtartalma a 10 százalékot is elérheti. A lótejből általában kumiszt készítenek. A lovakat elsősorban nem lovaglásra tartják, hanem táplálékként szolgálnak. Az egyik legkedvesebb ételük a nyers csikóhús, ami finom ínyencségnek számít. Bár az európai emberek számára megdöbbentő lehet a nyers hús fogyasztása, ennek pusztán gyakorlati okai vannak. Északon ugyanis nagyon kevés vitaminhoz jutnak az ott élők, és ezért eszik nyersen a húst, hogy a főzéskor ne veszítsen a vitamintartalmából, tehát ez egy túlélési stratégia. Növényeket is gyűjtenek, például vadfokhagymát, vadhagymát és különféle bogyós gyümölcsöket.

Mészáros Csaba elmesélte a sátor tetején függő emegetekről, vagyis védő amulettekről, hogy különböző feladatokat töltenek be, például ártást tartanak távol, vagy segítenek a szüléskor. Ezek védő eszközök, amiket a jakutok szinte kötelező jelleggel viselnek a testükön.

A jakut falvakat bemutató tablókkal kapcsolatban megtudhattuk, hogy a falvak csupán a második világháború után jöttek létre, előtte mindenki a saját alászán élt. A jakutok többsége faházakban lakik, amikbe nincs bevezetve fűtés, ezért a fűtéshez mindenki magának vágja a fát, ami egy gyakorlatilag egész napos tevékenység. Kötelező iskolába járni, de mínusz 45 fok alatt az elsőtől a harmadik osztályosoknak nem kötelező bejárniuk, mínusz 50 fok alatt pedig a többi osztálynak sem. Ettől függetlenül a többi intézmény és a boltok zavartalanul üzemelnek. A jakutok kút híján a jégből olvasztott vizet isszák. Amikor ősszel először elkezd megszilárdulni a víz teteje, kivágják és elteszik. Nyáron pedig a saját jégvermeikben tárolják a tiszta vizű jégtömböket. A falusiak általában hideg vízben fürdenek, de vannak szauna-jellegű fürdőházak, a városokban pedig mindenkinek van saját fürdőszobája.

A vallási képzetekről és sámánokról szóló tablón nem csak fotókkal, hanem Jurij Slepcov saját készítésű, megdöbbentően élethű ábrázolásaival is találkozhat a látogató, amiket a művész késsel faragott a műanyag lapokba. Ezzel a technikával egyedül ő hoz létre ilyen műalkotásokat. A jakutok vallási rendszerét Európában animizmusnak hívják, aminek a lényege, hogy hitük szerint a természetben fellelhető dolgoknak lelkük van. Éppen ezért Jakutiában vannak olyan szent helyek, ahol valamilyen szellem lakik. Ott nem ajánlatos ajándékozás nélkül továbbhaladni, különben valami baj érheti az embert. Ezt a rituálét nem csak a jakutok, hanem az ott élő más népek, még az oroszok is elvégzik.

A temetkezéssel kapcsolatban Jurij Slepcov elárulta, hogy háromféleképpen temetik el a halottaikat: az egyik a két fa közé történő „égbe temetés”, a másik eljárás, hogy a föld felszínére temetkeznek, és legritkább esetben a földbe kerülnek a testek. A halottakat a mai napig étellel és ruhával temetik el. Az öngyilkosokat viszont arccal lefelé, végtagjaikat összekötve. A koporsójukra köveket tesznek, hogy nehogy ártó szándékkal visszatérjenek. Jakutiában természetesen vannak saját gyógyító eljárásaik, amiket a szovjet időszakban nagyon nehéz volt nyilvánosan gyakorolni, viszont a 90-es évek óta szabadon művelhetik őket.

A tárlatvezetés vidám közös fotózkodással ért véget, Mészáros Csabát pedig nagy megtiszteltetés és meglepetés érte: a jakut kultúra népszerűsítéséért és terjesztéséért az artistaművészek átadták neki a Szaha Köztársaság kulturális miniszterének köszönőlevelét.

Szekáry Zsuzsanna

Forrás: fnc.hu