Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Ováció a Tündértánc – Nővarázs premierjén

2020.07.20

Eljött végre a pillanat, megnyílt a csodák kapuja. Az előző hónapok sajnálatos kényszerszünetére csak a jegypénztárak előtt lévő, távolságtartásra felhívó matricák és a több helyen kint lévő kézfertőtlenítők emlékeztetnek. Az előadás kezdete előtt felzúgó vastapshoz csatlakozva döbbentem rá, hogy mennyire hiányoztak az élmények, a minőségi szórakozás, a művészetek varázsa, a könnyed, gondokat elfeledtető kikapcsolódás.

Fekete Péter rendezésében egészen különleges és rendhagyó előadást láthattunk szombat este. A Tündértánc – Nővarázs – Cirkuszi tárlatvezetés című műsor az alkotók a cirkusz-és a képzőművészetek kapcsolatának és közös pontjainak keresésére tett – véleményem szerint – igen jól sikerült kísérlet.

A Fővárosi Nagycirkusz manézsa egy galériává avanzsálódott át, amiben világhírű festmények, valamint köztéri szobrok és egy kisplasztika elevenedik meg. Utóbbiakat az alkotóik különleges nőalakokról mintázták, amik a tánckarnak köszönhetően megelevenednek és történeteket mesélnek, fontos társadalmi üzeneteket közvetítenek. Mindezt egy kislány gyermeki lelkesedéssel és fantáziával átitatott felfedezőútja során éljük át, aki a világhírű műalkotásokon és az artistaprodukciókon keresztül ismeri meg a női lét különböző aspektusait. Ugyanis a különleges látványvilágú darab középpontjában a nők, ezek az erős, sokszínű, bátor, gyengéd, harcias, eltökélt, bájos teremtmények állnak. Ők gyújtanak lángot a világban, ők az élet mozgatórugói, a férfiak támaszai, a művészek múzsái.

 

t3.jpg

 

A cirkuszművészet az évszázadok során komoly hatást gyakorolt a művészeti ágakra; kölcsönösen építették egymást, elég csak Toulouse Lautrec Cirkusz című litográfiasorozatára vagy Aba- Novák Vilmos cirkuszi témájú festményeire gondolnunk. A cirkusz-és a képzőművészet csodáit viszont egyszerre eddig nem láthatta a magyar közönség, amik egyszerre elevenednek meg a Fővárosi Nagycirkusz új műsorában. Lenyűgöző volt átélni a finom párhuzamokat az alkotások és a lélegzetelállító artistaszámok között, amelyekbe bekapcsolódnak a mozgásszínház elemei és az élő zenének köszönhetően a zeneművészet. Kiváló választás volt, hogy Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző legismertebb, 1847-ben komponált zongoraciklusából a Promenade legyen a visszatérő, többször újragondolt motívum, ami elválasztja az egyes képeket és a hozzájuk kapcsolódó artistaszámokat.

 

t4.jpg

 

A képzőművészeti alkotások és az artistaszámok közösen mesélnek titkokról, egyenlőségről, kitartásról, önfeláldozásról, harmóniáról, bátorságról, csapatmunkáról, elszántságról, bizalomról, áldozathozatalról, összhangról és érzékiségről. Közben egymást pusztán a fogával a magasban tartó és pörgető levegőszám, többszörös cirkuszfesztivál-díjas női erőemelő szám, trapéz szám hármas szaltóval, humoros pantomim jelenetek, elképesztő és egyben gyönyörű kaucsuk szám, édes vadászgörények és cicák, vagy öt ember magasban, egymás vállába állva szaltót ugró mongol harcosok kápráztatnak el.

 

t1.jpg

 

Az egész darab minden apró mozzanatát a ledfalon látható animációktól, az élő zenén, a díszleteken és a jelmezeken át az artistaprodukcióig, a magas művészi megoldások jellemzik. Ezáltal vált a Tündértánc – Nővarázs – Cirkuszi tárlatvezetés egy összművészeti kuriózummá, mellőzve mindenfajta giccset, csupán a szépséget és a cirkuszművészetet, az emberi akarat által létrehozható csoda művészetét bemutatva.

Aki eddig kételkedett volna abban, hogy a cirkuszművészet egyenrangú a többi művészeti ággal, miután megnézi ezt a műsort, nem maradnak kétségei. Köszönöm az alkotóknak ezt a sokszínű élménycsomagot, a közönséghez csatlakozva én is boldogan tapsoltam felállva pirosra a tenyeremet.

Szekáry Zsuzsanna

Fotó: Urbán Ádám

 

Stáblista

Galériatulajdonos és teremőr: Maka Gyula

Kislányok: Bulyáki Réka, Szantó Boglárka, Szeitl Molly, Tóth Stella

Dramaturg: Pál Dániel Levente

Zenei vezető: Szakál László

Zenekar: Bálint Károly (zongora), Duka Tibor (basszusgitár),

Lakner Gábor (szopránszaxofon), Mátyus Attila (dob),

Nyári Gábor (hegedű), Oláh Antal (tenorszaxofon), Pipís Zoltán (trombita)

Tánckar: Balogh Kata, Donnert Márta, Farkas Boglárka, Gulyás-Dienes Ildikó,

Graeser Józsefné Betti, Leskó Boglárka Kitti, Nagy Andrea, Szabó Réka Zsófia,

Szigeti Alexandra Zita, Tóth Klaudia

Porondmester: Varga László

Porondosok: Babicz Mihály Tamás, Dóczy Dániel, Dumitru Ostapciuc,

Eduardo Lamberti, Kovács Ákos, Nagy Máté, Kovács Attila,

Szabó Lajos, Szabó Lajos Attila, Végh Sándor

Tánckarvezető: Balogh Kata

Koreográfus: Szabó Réka Zsófia

Jelmeztervező: Polyák Eszter

Díszlet: Szlávik Ágnes, Bontó Richárd

Hangtechnika: Szakács Krisztián

Fénytervező: Szimeiszter Balázs

Vizuál: Kardos Zsolt, Nagy Attila, Vizy Áron

Műszaki vezető: Pánczél Lajos

Cirkuszszakmai vezető: Graeser József

Rendezőasszisztens: Major Dorottya

Rendező: Fekete Péter