Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Tudtad-e? – Vietnám természeti adottságai

2020.03.10

Különleges vietnámi cirkusz-mozgásszínházi darabot tekinthetnek meg az érdeklődők a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében május 14. és 17. között a budapesti Podmaniczky utcában felállításra kerülő cirkuszi sátorban. Az AO Show a bambusz cirkusz, az akrobatika, a kortársművészet és a színházi látványművészet egyedi ötvözete. Hol élnek a vietnámiak, és milyen kulturális örökséggel bírnak? Tartsanak velünk egy izgalmas kalandban, melynek során megismerjük Vietnámot! Cikksorozatunk első részében még csak ízelítőt adunk eme vadregényes tájról és lakóiról, hogy aztán a későbbi cikkekben jobban elmélyedjünk egy-egy érdekes témában.

 

the.jpg

Fotó: theculturetrip.com

Vietnám az Indokínai-félsziget keleti részén fekszik, fővárosa a robbanásszerű lakossági növekedést mutató Hanoi. Szeptembertől januárig olykor tájfunok által pusztított keleti partjait a Dél-kínai-tenger habjai mossák, közvetlen szomszédai nyugatról Kambodzsa és Laosz, északról Kína.

Trópusi monszun éghajlata miatt májustól szeptemberig a meleg, délkeleti szél nagy mennyiségű esőt, az októbertől áprilisig fújó hidegebb, északkeleti szél szárazságot hoz. A Németországnál kisebb területű Vietnám kétharmad részén, az északi Vörös-folyótól a déli Mekong folyamig a Vietnami-hegység húzódik, melynek több csúcsa meghaladja a 2000 métert. A legtekintélyesebb közülük az északon magasodó Fan Si Pan, a maga 3143 méteres magasságával.

A keskeny parti síkság a két hatalmas deltavidék között nyúlik végig a nagyrészt buddhista vallású országon. A Vörös-folyó deltájának területe körülbelül 14.000 négyzetkilométer, a Mekongé 37.800 négyzetkilométer, amelynek nagy részét termékeny öntéstalaj fedi. Ezért a lakosság legnagyobb része ezeken a területeken él. A földrajzi viszonyok miatt csak az ország 21%-án folyik mezőgazdasági termelés. A fokozódó urbanizáció miatt már csak a munkaképes népesség fele foglalkozik családi gazdaságokban mezőgazdasággal. Legnagyobb arányban rizst termesztenek, ezenkívül foglalkoznak manióka, szójabab, édesburgonya, cukornád, tea, kávé és kaucsuk termesztéssel is. Mivel az ország csupán egy százalékát használják legelőnek, nagy szerepet kap az élelmezésben az édesvízi-és a tengeri halászat.

 

the2.jpg

Fotó: youtube.com / Amazing things in Vietnam

Az ország legfőbb energiaforrása a kőszén, amelyet a mezőgazdasági élelmiszerek, a hal és a kézműipari termékek mellett szintén exportálnak. Ezenkívül a térség és a partközeli vizek mélye gazdag kőolajban és földgázban. A kőszén mellett foszfátot, mangánt, bauxitot és vasércet bányásznak, a part mentén, sok helyen sólepárlók működnek, emellett jelentős a textilipar. Bővizű folyamaik az áramtermelés 25%-át biztosítják vízi erőművekkel. Az ország negyedét gazdag flórájú és faunájú esőerdők borítják, ám ezek területe az irtások miatt folyamatosan csökken.

Folytatjuk…

Szekáry Zsuzsanna

 

Forrás: fnc.hu