Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Állatkínzás után emberkínzás?

2020.05.11

Sokkoló videó járta be szerdán az internetet, amelyet a Mályi Madármentő Állomás tett közzé Facebook oldalán: valaki eltörte egy erdei fülesbagoly tojó mindkét szárnyát, és fiókáival együtt, egy zsákban sorsára hagyta Megyaszó külterületén. A szerencsétlenül járt madár családot sétálók találták meg, akik azonnal értesítették a madármentő állomást. A nyílt töréseket szenvedett tojót és sérült fiókáját szakszerű állatorvosi kezelésben részesítették, remélhetőleg minél előbb felépülnek és visszatérhetnek a természetbe.

 

bag.png

A zsákban kidobott tojó, alatta a fiókáival. Forrás: Mályi Madármentő Állomás Facebook oldala

 

A 220-435 gramm közötti, a baglyok között közepes termetűnek számító erdei fülesbagoly eszmei értéke 50 ezer forint. Az európai kultúrkörben többnyire a tudást és a bölcsességet kapcsolják hozzá. Ragadozó madár, aki rágcsálókra vadászik nyílt területeken, ezért mezőgazdasági szempontból is igen hasznos állat. Sokszor találkozhatunk velük akár városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. A tojó a 4-6 fehér tojást március második felében vagy április elején rakja le. A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot, a fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák három hetesen, még röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, és a környékbeli fák koronájában ugrándozva szétszóródnak. Este panaszos, síró hívóhangjukkal jelzik hollétüket. Májustól augusztus végéig akár egész este is hallatják a hangjukat. 

Én is hallgattam már ezt a hangot, valóban nem kellemes. Talán ez okozhatta, hogy az ártatlan család életére törtek. Vagy valaki fát lopott, vagy a saját fáját vágta ki, vele együtt pedig a sérült állatokat is úgy, hogy esélyük sem lett volna a túlélésre, ha véletlenül valaki rájuk nem talál. Azon kívül, hogy ez egy borzasztóan lelketlen és erkölcstelen cselekedet volt, az illető bűncselekményt is elkövetett. Magyarországon az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt, 2013. július 1-je óta pedig jelentősen szigorították, aminek értelmében az állatkínzók akár 3 év letöltendő börtönbüntetésre is számíthatnak.

Talán túlságosan kevés a precedens értékű ügy, amikor az elkövetőket bűnösségük egyértelmű bizonyítása után, valóban letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Pedig számomra úgy tűnik, hogy ez az egyetlen módja az ilyen bűncselekményektől való elrettentésnek, ha már valakinek nem működik az erkölcsi iránytűje.

Jelenleg kétszázezer forint nyomravezetői jutalmat ígérnek annak, aki érdemleges információval tud szolgálni a fülesbagoly család ellen elkövetett bűncselekményről. Bár a Mályi Madármentő Állomás azonnal rendőrségi feljelentést tett, túl sok ilyen ügy hever a rendőrség asztalán. Nem azért, mert nem foglalkoznak vele, hanem mert nincs elég nyom. A bagolycsalád esetében is csak ők vannak és a zsák. Az állatkínzások általában szemtanúktól és térfigyelő kameráktól távol, kies területeken történnek.

Attól tartok, hogy ebben az esetben sem lesz meg az elkövető, aki négy hasznos, gerinces állat életét sodorta szándékosan veszélybe. Az ilyen emberek nemcsak az állatokra, hanem a társadalomra is veszélyesek lehetnek, ugyanis több pszichológiai tanulmány állítja, hogy mielőtt valaki emberre támadna, sok esetben az állatokon tesztelte a módszereit, például a sorozatgyilkosok.

Tehát az állatkínzások visszaszorítása és letöltendő börtönbüntetéssel sújtása közös társadalmi érdekünk. Ezen kívül minél több, a felelős állattartást bemutató programra lenne szükség, hogy eltűnjenek a rossz beidegződések, és az emberek minél fiatalabb korban megszeressék és értékeljék az állatokat.

Szekáry Zsuzsanna  

 

Készült a Nemzeti Tehetséggondozó Kft. támogatásával

ntgn-logo.jpg